Cégbejegyzés egy óra alatt
Az igazságügyi tárca március 14-én terjesztette elő a cégtörvény módosítási javaslatát. Ha a parlament elfogadja, a változások többsége ez év szeptember elsejével lépne hatályba. A szabályok elsősorban a cégbejegyzés és a cégadatok módosításának jelentős gyorsítását célozzák. Elméletileg már ma is létezik az egyszerűsített cégbejegyzés intézménye, de az ehhez adott szerződésminta túl szűk kereteket biztosított a vállalkozóknak, így ezt a lehetőséget ma kevesen választják - mondta az előterjesztés hátteréről Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára. A módosítás jóval több és az igények szerint változtatható minta alapján teszi lehetővé a kétnapos, elektronikus ügyintézést. Jelentős változás, hogy a cégbejegyzési illeték egységesen 15 ezer forintra csökken: jelenleg kft. és zrt. alapításakor 100 ezer, bt. és a kkt. esetén pedig 50 ezer forintot kell fizetni. A közzétételi illetéket pedig eltörölnék.
Ezzel egyidejűleg változik a gazdasági társaságokról szóló törvény legalacsonyabb jegyzett tőkéről szóló passzusa is. A korábbi tervektől eltérően a kft.-knek nem lesz 1000 forintos törzstőke-minimuma, a mostani hárommilliós előírás 500 ezer forintra mérséklődik. Ha azonban egyszemélyes kft. alakul, és a jegyzett tőkéjét készpénzben helyezik el, elég lesz rá 100 ezer forint is. A részvénytársaságoknál eddig előírt 20 milliós alsó határ nyilvános cégeknél megmarad, a zártkörűek esetében azonban ötmillió forintra csökken.
Nem lesz kötelező az aláírás közjegyzői hitelesítése: elegendő lesz annak ügyvédi ellenjegyzése. Így a cégalapítással kapcsolatos összes adminisztratív teendőt el tudja majd végezni az ügyvéd is.
Az "egyablakos" ügyintézés gyakorlati megvalósítása érdekében a jelentkező ráér a bejegyzést követő 8 napon belül bankszámlát nyitni, a jogi képviselő a tervezett nevet előzetesen "lefoglalhatja" a cégbíróságon, és igazolhatja a pénzbeli betét befizetését.
A cégadat-változás bejegyzési illetékei nőnének: a jelenlegi 5-8 ezer forintról az "egységesítés" jegyében szintén 15 ezer forintra. Ennek a szakállamtitkár szerint az az oka, hogy az adatváltozással a jövőben sem lesz kevesebb teendő.
Két új szabály csak 2008. július elsejétől lépne hatályba. Megszűnne a papíralapú ügyintézés, és kötelező lenne az elektronikus cégeljárást alkalmazni a jogi képviselőn keresztül. Így viszont egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzés időtartama egy órára csökkenne.
A Magyarországon praktizáló mintegy 10 ezer ügyvéd igyekszik az elektronikus cégeljáráshoz szükséges összes beruházást megtenni - mondta lapunknak Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Annak ellenére, hogy a cégtörvény módosítása többletterhet ró az ügyvédekre, nem tartja valószínűnek, hogy ez drágítaná a tarifáikat. Információink szerint a díjak jelentősen eltérhetnek a piacon, ám egy kft. alapításáért bizonyosan elkérnek több mint 100 ezer forintot.
Az, hogy nem lesz kötelező a közjegyzővel aláírási címpéldányt hitelesíttetni, nem rontja a szakma piaci pozícióit - reagált megkeresésünkre Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese. Az ügyvéd által ellenjegyzett, magánokiratba foglalt aláírás alacsonyabb bizonyító erejű, mint a közjegyző által hitelesített, így a bankok, bíróságok, tenderkiírók - vélekedett - a jövőben is csak az utóbbit fogadnák el. 2000 óta a közjegyzők az ügyvédekhez hasonlóan a szerződések tartalmi elemeiért is felelnek. Tarifáik szabottak, és általában alacsonyabbak az ügyvédekénél: egy 3 milliós kft.-nél közel 60 ezer, 500 ezer forintos jegyzett tőke esetén pedig mintegy 24 ezer forint a közjegyzői munka díja. Ráadásul míg az ügyvédek maguk szerzik be az elektronikus eljárásokhoz szükséges berendezéseket, a közjegyzőknél már ma egységesen működik ez a rendszer.
