A múlt hónapban kedvező visszhang fogadta a könyvszakma tavalyi ötszázalékos forgalombővüléséről szóló hírt, amelyben csak a tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatásban használatos kiadványok piacvesztése utalt gondokra. Ám nemcsak tavalyiakra: az elmúlt három évben 2,5 milliárddal szűkült a szóban forgó művek forgalma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai sötétebbre festik a képet. Kiderült ugyanis, egyetlen év alatt csaknem felére zuhant a nálunk megjelent tudományos könyvcímek száma (151-ről 82-re), és egynegyeddel esett vissza a szakirodalmi műveké (4393-ról 3420-ra). Ez még akkor is súlyos bajokra utal, ha az eladási példányszámok koránt sem csökkentek ilyen nagy arányban.

Az egyes műfajok közül növekedést ért el a szórakoztató ismeretterjesztés és az ifjúsági és gyerekirodalom; pozícióját nagyjából megőrizte a szépirodalom; és a mérsékelten viszszaesők közé kerültek a közoktatási tankönyvek. Összességében mintegy másfél ezerrel kevesebb művet adtak ki tavaly a kiadók 2005-höz képest, az eladott példányszám pedig 2,7 millióval csökkent. A könyvszakma tavalyi bevételnövekedése tehát egyértelműen az (inflációnál magasabb) áremelkedés következménye.

Sokan úgy vélik azonban, általánosságban üdvözlendő, hogy a kiadók kezdik visszafogni magukat, mert a 2005-ben megjelent közel 13 ezer cím eladhatatlan készletekkel zsúfolta teli a raktári polcokat. Több kiadó az idén is diétát tart. A tudományos és szakkönyvkiadásban tapasztalható, 2007-ben is folytatódó visszafogás azonban nem egészséges piaci "böjt", inkább kényszerű anorexia. - A jelenlegi feltételek között nem tartható fenn az egyik legdrágább szakkönyvfajtába tartozó orvosi művek kiadásának eddigi mértéke - mondja a Medicina Kiadó igazgatója, Farkasvölgyi Frigyesné. Hozzáteszi: pedig a szakma igényt tart rá. Számos saját fejlesztésű, hazai szerző által írt művet adnak ki, ami jóval több befektetést igényel, mint ha licencet vennének külföldről. Az egyetemeken azonban már iparszerűen készítik a kalóz fénymásolatokat, hiába kezdeményeznek eljárást a zugmásolók ellen. Emiatt a gyakran drága papíron, sok színes ábrával kiegészített orvosi szakkönyvek, tankönyvek csak kis példányszámban kelnek el. Két irányból kaptak eddig segítséget: a felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvpályázattól, meg a bankhitelt megkönnyítő kedvezményes kamattámogatástól. Most ezekre nem, vagy alig számíthatnak.

Lapunknak az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megerősítették, egyetlen fillér sem jut az idén felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvtámogatásra a kiadóknak (viszont a hallgatók fejenként 9320 forint tankönyv- és jegyzettámogatást kaphatnak). A tárca ugyanakkor a tavalyi 45 millióról idén 30 millióra csökkentette könyves cégek hitelkamat-támogatását. - Ez azt jelenti, hogy a korábbi közel egymilliárd forintos kedvezményes hitelfelvétel az idén hatszázmillióra fog csökkenni - állapítja meg Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója. Ezzel a tudományos és szakkönyvkiadók is a kárvallottak közé kerültek. Zentai megjegyzi, a felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvtámogatást 1996-ban hozták létre 600 millió forinttal, majd 400 millióra csökkent. A Fidesz-kormány alatt már évi 150 millió volt, a váltás után 200 millió, tavaly 100 millió. Az idén nulla forint.

- Tavaly még a százmillió forint is mintegy kétszáz szakkönyv megjelenését segítette - mondja az Osiris Kiadó igazgatója, Gyurgyák János. Csak az ő műhelyében 40-50 mű kiadását tette lehetővé. Az idén már csak húsz tudományos könyvet jelentetnek meg, jövőre legfeljebb tízet. Jelentősen szűkülhetnek a hazai szerzők anyanyelvű publikálási lehetőségei.

A könyves egyesülés igazgatója levélben jelentette be az OKM vezetésének: a kamattámogatás megnyirbálása miatt tiltakozásul kilép a kérelmeket elbíráló testületből.