Orosz hadiexport: bombaüzlet, nullszaldó

Bár Oroszország szerint évente többmilliárd dollárral rövidítik meg hadiiparának exportját az orosz fejlesztésű fegyvereket licencszszerződések nélkül gyártó külföldi vállalatok, ennek ellenére az export összege évről évre nő.

A 2006-os rekordnak számító 6,4 milliárd dollár után Moszkva idén 7,5 milliárdos bevételre számít. 2000 óta 31 milliárd dollár értékben kötött szerződést összesen 62 országgal.

A legfontosabb felvevőpiac Kína és India: volt év, amikor az orosz hadiexport 70 százaléka ide irányult. Indiával a közeljövőben közös vállalatot hoz létre Oroszország harckocsi- és repülőgépgyártásra. Az exportnak lendületet adott Venezuela, amely Hugo Chavez elnök vezetésével Washington helyett Moszkva felé fordult megrendeléseivel. A dél-amerikai ország 10 milliárd dollár értékben tett ajánlatot SZU-30-as és MiG-29-es vadászgépekre, Mi-17 és 35-ös helikopterekre, tengeralattjárókra, C-300 és Top-M1 légelhárító rakétákra. Félmilliárdért Kalasnyikov gépfegyvereket (AK-103) vásárolt, sőt, Moszkva egy komplett fegyvergyár felépítéséről is megállapodott.

A tavalyi „megamegrendelések” között volt Szíria és Algéria is, összesen 15 milliárd dolláros – több évre elosztott - szerződéseivel. Indonézia 1 milliárd dollárért, Jordánia 350 millióért rendelt vadászgépeket.

Ám a látványos növekedés nem feltétlenül jelent bombaüzletet: a két utóbbi szerződésre egyelőre az orosz fél nyújtott hitelt, Szíria és Algéria a megrendelésekért cserébe pedig elérte, hogy Moszkva leírja a Szovjetunió idején és az 1990-es években felhalmozott, összesen csaknem 15 milliárd dolláros adósságát. Az akkori tartozások döntően fegyvervásárlások nyomán halmozódtak fel.  

(MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.