A tagállamok a múlt héten, a németországi Hannoverben már elvi egyetértésre jutottak a csökkentésről, amelynek időzítése éppen a turistaszezonra esne.

Az Európai Bizottság tavalyi javaslata szerint legfeljebb 49 eurócentet (120 Ft) lehetne kérni az egyes országkombinációkban  most akár 2,75 euró (676 Ft) helyett. A tagállamok valamivel magasabb (fél euró, azaz 123 Ft) plafont javasolnak, az EP viszont alacsonyabbat (42 eurócent, 103 Ft) szeretne. De a díjszabás mellett nincs még egyetértés abban sem: maximált árat írjon-e elő egyáltalán az EU, vagy átlagos nagykereskedelmi árat, amelyet egy mindenki által alkalmazható normaár egészítene ki. Mindenki egyetért azonban abban, hogy legyen szabályozás. Iparági nyomásra maradna a roamingdíjak talán legvisszásabb jellemzője, vagyis az, hogy a hívott fél is fizet.

A roamingdíjak jellemzően az öt-tízszeresét teszik ki azoknak a hívásdíjaknak, amelyeket a belföldi telefonhívások esetében számláznak. Így évente 8,5 milliárd eurót jelentenek a mobilszolgáltatóknak, amelyek profitjuk tíz-tizenöt százalékát ebből nyerik. Különböző - versenypolitikai, kereskedelmi - megfontolásokból az Európai Bizottság egyes tagjai sem voltak biztosak abban, hogy a díjak lefaragása a megfelelő eszköz. A német Günter Verheugen és a brit Peter Mandelson konkrétan ellenezte az illetékes EU-biztos, Viviane Reding elképzeléseit, amelyekre az egész díjcsökkentési terv épül.

- Példa nélküli az ilyen beavatkozó, kemény szabályozás. Nemcsak az ágazatnak az innovációra való képességét ássa alá, hanem azt is, hogy továbbra is elfogadható áron nyújtson alapszolgáltatásokat a fogyasztóknak - nyilatkozta korábban, a brüsszeli javaslat kapcsán Michael Bartholomew, az ágazat európai szervezete, az ETNO igazgatója. Ebből is kiderül, hogy a szolgáltatók milyen érvvel próbálták leszerelni a bizottságot: ha csökkenteniük kell a roamingdíjat, majd emelnek a „normál” hívásoknál. Ezen aggódnak egyes EP-képviselők is. Brüsszel szerint a puszta verseny, illetve az európai kartellszabályok megfelelő eszközt jelentenek ahhoz, hogy ez ne történhessen meg. A szolgáltatók azt is felhozzák: ha végbemegy a csökkentés, kevesebb forrást tudnak az infrastruktúra fejlesztésébe fektetni.