Az Afganisztánban dolgozó és az emberrablók és a római kormány között közvetítô olasz humanitárius szervezet, az Emergency képviselôjének adták át a tálibok Mastrogiacomót. La Repubblica napilap tudósítója két hétig raboskodott az ország déli területén kunyhókban, barlangokban. Mindvégig megláncolva tartották. „Volt pillanat, amikor azt hittem,hogy kivégeznek” – nyilatkozta.  Szabadon engedése elmúlt hétvége óta várható volt, amióta Rómának sikerült egyeztetnie Kabullal a tálib foglyok eleresztésérôl. (Azt egyelôre nem tudni, mit ígért a segítségért cserébe az olasz miniszterelnök Romano Prodi az afgán elnöknek Hamid Karzainak, a választ talán a Rómában tervezett afgán békekonferencia adja meg.)

Az olasz kormány minden eszközzel Mastrogiacomo megmentésén dolgozott elsôsorban azért, mivel az olasz parlamentben ismét az Afganisztánban szolgáló 1.950 fôs olasz kontingens missziójának fenntartása szerepel napirenden. A szenátusi szavazás március 27- én lesz, és Prodi nem felejtette, hogy majdnem egy hónappal ezelôtt saját koalíciója éppen Afganisztánon buktatta meg. Ha Mastrogiacomóval baj történt volna, ez tovább nehezítette volna Prodi parlamenti pozicióját.
Afganisztán nem szerencsés terület az olaszok számára: 2001 novemberében rablótámadásban halt meg a Corriere della Sera tudósítója Maria Grazia Cutuli, 2005 májusában 24 napig volt fogoly a segélymunkás lány Clementina Cantoni, tavaly ôsszel pedig Gabriele Torsello, fotoriporter volt a tálibok túsza 23 napig. Mindhármukért váltságdíjat fizettek. 

Berlini tudósítónk, Inotai Edit jelentése:

A német kormány nem hagyja magát zsarolni – jelentette ki Angela Merkel kancellár egy nappal az iraki túszejtők ultimátumának lejárta előtt. Tárgyalópartnere, Hamid Karzai afgán elnök szintén keménységre kérte a német kormányt. Mint emlékezetes, két hónapja Irakban egy ismeretlen csoport elrabolt egy  német származású asszonyt és annak fiát. A múlt hét végén sugárzott videoüzenetükben foglyaik kivégzésével fenyegetőztek, ha a német csapatok tíz napon belül nem vonulnak ki Afganisztánból. Merkel a kivonulás helyett éppen azt hangoztatta, hogy a katonai (békefenntartó) és a civil (az újjáépítésben segítő) szerepvállalás kombinációja megfelelő stratégiának tűnik Afganisztánban. Karzai elnök további segítséget kért a helyi biztonsági erők kiképzésében – ez ugyanis csak tizedannyiba kerül, mint külföldi békefenntartók állomásoztatása az országban.