Bár a sajtóban olykor Magyarország is felvetődik az illegális gyártók között, hivatalos orosz álláspont szerint a magyar féllel szemben komolyan nem merült fel ilyen vád: Budapestnek érvényes licenszszerződése van Moszkvával a Kalasnyikov-alapú gépfegyverek gyártására - AMD név alatt – és megállapodása van arról, hogy a még hadrendben lévő orosz fegyverek – BTR-ek, repülőgépek, helikopterek – felújítása és esetleges eladása csak az orosz fél beleegyezésével történhet.

Ezzel kapcsolatos vita nem merült fel az orosz vezérkari főnök, Jurij Balujevszkij tavalyi magyarországi látogatásakor sem és ez nem várható magyar kollégája, Havril András e hónapban esedékes moszkvai megbeszélésein sem. (Az első találkozón érintették a magyar hadrendben lévő MiG-29-es vadászgépek alkatrész-utánpótlását, és a Mi-24-es helikopterek felújítását. Utóbbira a magyar fél konkrét ajánlatot is kapott. A két ország egyezménye alapján korábban is a MiG repülőgépgyár biztosította az alkatrészeket, a találkozón lényegében a további együttműködést erősítették meg.)

Ugyanakkor az orosz parlament alsóházának elnökhelyettese, Vlagyimir Zsirinovszkij lapunk kérdésére korábban elmondta: Magyarország az egykori Varsói Szerződés több tagjával együtt illegálisan dob piacra szovjet és orosz fejlesztésű fegyvereket.

Ivanov már korábban is – még védelmi miniszterként – felszólalt a licensz nélküli fegyvergyártás ellen, konkrét országok megemlítése nélkül. Az orosz fegyverexportért felelős Roszoboronexport azonban többször mutatott a bolgár Arszenal és a lengyel Bumar fegyvergyárakra, amelyek a korábbi licenszszerződések lejárta után ma is gyártanak lényegi változtatás nélkül Kalasnyikov-típusú gépfegyvereket. Az orosz fél szerint Lengyelország T-72-es tankokat is hasonló módon gyárt, apró változtatásokkal igyekezve elkerülni a jogdíjfizetési kötelezettséget.

Moszkva ugyan elsősorban pénzügyi veszteségre hivatkozik, ám valószínűleg az is szerepet játszik a szerzői jogok védelme melletti kiállásában, hogy az Egyesült Államok épp azért akadályozta sokáig Oroszország belépését a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), - a tagság idén nyáron várhatóan létrejön - mert Washington véleménye szerint az orosz fél nem képes biztosítani a szerzői jogok védelmét és élen jár a kalózprogramok, zenei cd-k, dvd-k terjesztésében, amivel milliárdos károkat okoz a jogtulajdonosoknak.  

Bombaüzlet, nullszaldó

Bár Oroszország szerint évente több milliárd dollárral rövidítik meg hadiiparának exportját az orosz fejlesztésű fegyvereket licencszszerződések nélkül gyártó külföldi vállalatok, ennek ellenére a fegyverkivitel összege évről évre nő. A 2006-os rekordnak számító 6,4 milliárd dollár után Moszkva idén 7,5 milliárdos bevételre számít. 2000 óta 31 milliárd dollár értékben kötött szerződést összesen 62 országgal. >>>>>>>>>>>>>>>>>>>