Hölderlin neve a német hold – magyarul nagyjából: szende – szó furcsa fokozásának hangzik, de élő német ma már fokozás nélkül sem ejtené ki soha ezt a szót, valószínűleg már csak azért sem, mert a Csendes éjben göndörhajú szende kisfiúnak nevezik a kis Jézust, magát a Messiást, földi célokra tehát már nem használható.

Ha mégis a jelentésére lennénk kíváncsiak, akkor az leginkább maga a valódi üdvözültség, valami elképzelhetetlenül kedves és vonzó, kellem és méltóság együttese, amitől Friedrich Schiller is sokat remélt, és támogatta is földijét és druszáját, Friedrich Hölderlint, ahogy erejéből tellett, de megmenteni ő sem tudta. A német nyelv időközben a kellem és méltóság szavakat is leselejtezte. Úgy tűnik, hogy már nem is léteznek azok a dolgok, amiket ezek a fennkölt szavak egykor kifejeztek. A nyelv pedig érzékeny és nem tűri a hazugságot.

Hölderlin a Goethe-korszak azon kevés szerzői közé tartozik, akik nem szenvedtek vagy estek kétségbe Goethétől. Amikor véletlenül összefutottak Schiller konyhájában, akkor Hölderlin egyszerűen fel sem ismerte Goethét. És később, rejtélyes őrülete éveiben, amikor már inkább hitte magát Scardanellinek, mint Hölderlinnek, állítólag arra a kérdésre, hogy mit gondol Goethéről, így válaszolt: Ilyen nevű embert nem ismerek.

Hölderlinnek tágabb volt a horizontja, mint az irodalomnak és napi csatározásainak.

A Café Eckermannban kedd éjszaka megpróbálják Hölderlin alakját megidézni, német és magyar nyelven, filmmel és zenével, Hölderlin saját szövegeivel és fordításokkal, de olyan történetekkel és versekkel is, amelyek csak lazán kapcsolódnak a költő személyéhez.

Közreműködők: Büky Anna, Hamvas Béla, Hegedüs Lajos Hunor, Martin Heidegger, Friedrich Hölderlin, Márton László, Melis László, Pilinszky János, Kukorelly Endre, Örkény István, Sárossi Bogáta, Schein Gábor, Szerb Antal, Szondi Péter és sokan mások.

(nol)