Nem kerültünk távol egymástól

Ma villámlátogatásra hazánkba érkezik a cseh diplomácia vezetője, aki lapunknak adott interjújában a posztszocialista országokban tapasztalható belpolitikai feszültségek okairól is szólt, továbbá a Csehországban és Lengyelországban létesítendő amerikai katonai támaszpontok fontosságát hangsúlyozta.

- Václav Havel, egykori cseh államfő egyik tavalyi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a populista politika térnyerése és más okok miatt fojtogató társadalmi légkör uralhatja el a posztszocialista országokat. Valóra váltak a volt cseh államfő szavai?

- Szerencsére csak részben. Ugyanakkor tény, hogy minden posztszocialista ország különböző belpolitikai gondokkal szembesül. Ennek legalább három oka van. Az egyik kétségtelenül az, hogy rendszerváltáskor túl nagyok voltak az elvárásaink. Sokan vélték úgy, hogy gyorsan és különösebb nehézségek nélkül köszöntenek ránk a paradicsomi állapotok, ami ugyebár naiv elképzelés volt. Térségünk másik problémája a törvényesség és a törvénytisztelet gyakori hiánya, amely vadprivatizációs és egyéb botrányok elsimításában is megmutatkozott. Bizony akadtak, akik törvénytelenségek révén váltak szinte máról holnapra dúsgazdaggá. Ez jogosan háborította és háborítja fel különösen a rendszerváltás veszteseit. A harmadik: a történelmi okok már rég eltűntek, de az előítéletek még ma is fortyognak sok emberben. A mai nemzedékeket, még a fiatalokat is megfertőzték. Pedig a gyűlölködés szörnyű időpocsékolás, hiszen az ilyen acsarkodó személyek vagy csoportok sokkal értelmesebb célokra fordíthatnák energiájukat, tehetségüket.

- A térségben mostanság a legszembetűnőbb társadalmi indulatok Magyarországon tapasztalhatók. Miként érzékelik és értékelik ezt Prágában?

- Festetics nagymama révén magyar vér is csörgedezik bennem, s egyébként is a magyar kultúra és a gasztronómia rajongója vagyok. Ezért is elszomorít a magyar társadalom megdöbbentő megosztottsága. Nem is olyan régen Budapesten jártam, és saját rokonságomat sem tudtam egy vacsoraasztal mellé ültetni, mert eltérő politikai nézeteik miatt beszélő viszonyban sincsenek egymással. Ilyesmi Ausztriában, Németországban, de Csehországban is elképzelhetetlen. Nagyon szeretném, ha mielőbb csitulnának az indulatok Magyarországon.

- Csehszlovákia kettéválása óta a cseh és a magyar nemzet mintha távolabb került volna egymástól. Ön is így érzékeli?

- Több mint ezeréves szomszédság szakadt meg, aminek egyetlen előnye az, hogy azóta nincsenek olyan vitáink, amelyeket éppen a szomszédság gerjeszthetnek. Csehország és Magyarország kapcsolatai ma problémamentesek. Főleg szellemi értelemben viszont nem kerültünk távol egymástól. A prágai könyvesboltokban Konrád György - akinek úttörő érdemei vannak az egyetemes európaiság gondolatának és értékrendjének megerősödésében -, továbbá Esterházy Péter és más kortárs magyar szerzők könyvei cseh fordításban is kaphatók. Főleg a pozsonyi Kalligramnak, de más kiadóknak is köszönhetően. Bohumil Hrabal, miként több más írónk neve Magyarországon nagyon jól cseng. Örömmel hallok egyre több magyar szót Prágában, ami azt jelzi, hogy emberi, turisztikai kapcsolataink is gyarapodnak.

- Másfél évtizeddel ezelőtt ott volt Visegrádon, ahol közös célokat fogalmazott meg a magyar, a cseh és a lengyel államfő. Egyesek szerint a jelenlegi visegrádi országok intézményes együttműködése még mindig formális. Különösen azóta, hogy mindannyian unió- és NATO-tagok lettek. Valóban ez volna a helyzet?

- Sokkal többre vittük, mint ahogyan akkor ott Visegrádon jómagam is gondoltam. Alapvető céljainkat elértük, viszont a közös érdekérvényesítés továbbra is fontos, különösen Brüsszelben, de más fórumokon is. Nagyra értékelem a Visegrádi Alap működését, amely sokat tesz azért, hogy a fiatalok is tudatosítsák: mi, közép-európaiak sokféle szállal kötődünk egymáshoz. Összetartozunk.

- Nemcsak Magyarországon, hanem Csehországban és Lengyelországban is sokan ellenzik a radarállomások és rakétatámaszpontok létesítését. Önnek erről mi a véleménye?

- A különböző tiltakozásoknak bizonyos mértékig belpolitikai okai vannak. Érthető a lakosság egy részének aggodalma is. Ugyanakkor nem szabadna megfeledkezni arról, hogy a katonai szövetség kötelezettségeket is ró minden tagállamra. Felelősek vagyunk a világ, ezen belül Európa és saját hazánk biztonságáért. A tervezett amerikai támaszpontok térségünket is védik majd.

- Moszkvából is éles tiltakozást fogalmaztak meg a lengyelországi rakétaállomás és a csehországi radarbázis ellen. Indokolt az ellenkezésük?

- Először is komolytalan az olyasféle aggodalom, hogy néhány rakéta vagy radar Oroszország biztonságát fenyegetheti. Másrészt Szentpétervárhoz közel és máshol ők is hatalmas támaszpontokat építenek. Leginkább arról van szó most is, hogy néhány orosz tábornok és politikus még mindig sóvárog, és úgy hiszi, hogy a néhai Szovjetunióhoz hasonlóan továbbra is megszabhatja nekünk, mit szabad, és mit nem. Pedig ezeknek az időknek már végérvényesen vége.

Karel Schwarzenberg

1937. december 10-én született Prágában, a csehországi arisztokrácia egyik legnevesebb családjában.

1948 nyarán a kommunista puccs miatt távozásra kényszerítik őket is, Ausztriában telepednek le.

1956 őszén Ausztriában civil szerveződés tagjaként segíti a magyar menekülteket.

1957-ben jogi, majd erdőmérnöki diplomát szerzett.

1965-ben átveszi az ausztriai és bajorországi családi birtokok irányítását.

1984-től a Nemzetközi Helsinki Bizottság elnöke.

1989-ben hazaköltözik, Václav Havel elnök tanácsadója, majd kancelláriavezetője lesz.

2004 decemberétől a cseh szenátus tagja.

2007 januárjától cseh külügyminiszter.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.