Előzőleg az interneten elterjedt, hogy a tiltakozók festékkel le akarják fújni a vietnami háborúban elesett amerikai katonák neveit tartalmazó washingtoni emlékművet. A vietnami veteránok és a George W. Bush elnök iraki politikáját támogató ellentüntetők körülvették az emlékművet, és nem engedtek a közelébe senkit, akinél háborúellenes plakátot vagy jelvényt láttak. A fekete márványból készült emlékfalat senki sem próbálta megrongálni.

A rossz időjárásnak tudható be, hogy a várt 15-30 ezer háborúellenes felvonulónak csak a fele-kétharmada jött el - az idén már volt ennél népesebb békepárti tüntetés. Az ellentüntetők kevesebben, de szintén több ezren voltak. Amerre a háborút ellenző tömeg elvonult, a háborús politikát pártolók hangosan, néha obszcén szavakat használva szidalmazták, hazafiatlannak, gyávának bélyegezték őket. Amikor azonban a dolgok tettlegességig fajultak volna, a rendőrség mindig közbeavatkozott.

A legismertebb felszólaló Cindy Sheehan volt, akinek fia Irakban esett el, és azóta élére állt a tiltakozásnak. A beszédek Bush elnök és Dick Cheney alelnök elmozdítását, büntetőjogi felelősségre vonását sürgették. Többen a törvényhozást is bírálták, amiért a finanszírozás megvonásával nem kényszeríti ki a csapatok kivonását Irakból. A tüntetők egy csoportja megpróbálta megközelíteni a Pentagont és lökdösődésbe keveredett az útjukat álló rendőrökkel. Öt embert őrizetbe vettek, de senki sem sérült meg.

A tüntetés napján a Pentagon hét amerikai katona halálát jelentette be. Közülük négyen egy bagdadi robbantásos merényletben vesztették életüket. Az amerikai veszteséglista ezzel négy év alatt 3211 főre emelkedett. Szunnita merénylők péntek délután és este Anbar tartományban klórgázzal töltött teherautókat robbantottak fel. A három merényletben két rendőr meghalt, a kiömlő gáztól 350 ember lett rosszul. Korábban már volt két hasonló terrortámadás, amelyek után az iraki rendőrség megtalálta a pokolgépeket öszszeszerelő műhelyt, a klórgáz-tartályokkal.

Összecsapott a két tábor Washingtonban