Négyszeresére nőhet a netes tartalom

Az internetes tartalmakból származó bevétel Európában 2010-re eléri a 8,3 milliárd eurót, ami öt év alatt 400 százalékos növekedésnek felel meg - áll az Európai Bizottság egyik új tanulmányában. A zeneiparban a teljes bevétel 20 százaléka, míg a videojátékok esetében 33 százalék származik várhatóan ebből a forrásból. A tanulmány szerint a széles sávú internet elterjedésének, a fejlett mobilhálózatok kiépítésének és a digitális szolgáltatások széles körű alkalmazásának köszönhetően az internetes tartalmak tömegesen terjeszthetővé válnak, ami újabb üzleti növekedési lehetőséget teremt Európában.

"A régóta várt digitális konvergencia gazdasági ténnyé válik, és új lehetőségeket teremt az európai fogyasztók, tartalomszolgáltatók és a technológiával foglalkozó iparágak számára" - jelentette ki Viviane Reding, az informatika, a társadalom és a média EU-felelőse. Az uniós biztos jelenleg javaslatcsomagon dolgozik - "internetes tartalmak az európai egységes piacon" a címe -, amelyek átszabhatják és korszerűsíthetik a műszaki és jogi feltételeket.

A most megjelent Interaktív tartalmak és konvergencia hatása az információs társadalomra című uniós tanulmány a kreatív internetes tartalmak kialakuló piacában rejlő lehetőséget mérte fel. Közismert tény, hogy a szellemi alkotások jogának kérdésében (zene- és filmletöltés) egymásnak feszülnek Európában is az indulatok, illetve a milliárdos összegeket beszedő és kifizető szervezetek: a több száz éves hagyományok és megmerevedett módszerek alapján dolgozó intézmények, a modern technológiákat kínáló szolgáltatók, és a minden elképzelhető módon fizetésre kötelezett publikum.

A most publikált tanulmány 36, az internetes tartalmak fejlesztésének útjában álló akadályt nevezett meg, és 2010-ig értékelte azok piaci hatását.

Ma az első és legnyilvánvalóbb akadályt a kapcsolat minősége jelenti. Bár a széles sávú csatlakozás gyorsan terjed, és a fogyasztók lelkesen fogadják a technológiát, mégis félő, hogy az EU-tagállamok közötti különbségek továbbra is jelentősek. A mobilszolgáltatások útjában a 3G lassú európai befogadása, illetve az adattovábbítási díjak időnként zavaros meghatározása és szerkezete áll.

A tanulmány szerint a kalózkodás elszippantja az internetes tartalomszolgáltatók potenciális bevételét, és távol tartja a médiavállalatokat az internettől. Egyértelmű, hogy a biztonságos és fenntartható digitális terjesztés bevezetéséhez hatékony digitális jogkezelési (DRM) rendszerekre van szükség. A DRM-rendszerek átjárhatóságának vagy szabványosításának hiánya, emellett a hagyományos jogkezelési és jogdíjbeszedési megoldásokhoz ragaszkodó csoportok ellenállása, szűk innovációs horizontja szintén segít fenntartani a kalózkodást. A piac éretté válása folyamán kialakuló üzleti gyakorlat eltávolítja az akadályok egy részét, azonban a fogyasztók, a tartalomszolgáltatók és a hardvergyártók jogi biztonságának megteremtéséhez uniós jogszabályokra van szükség.

A tanulmány fontos forrásul szolgál majd a 2007 második fél évében nyilvánosságra hozandó "Internetes tartalmak az európai egységes piacon" csomagra vonatkozó bizottsági javaslatok számára. A konzultációs kérdőíveken és a nyilvános meghallgatáson 175 írásos hozzászólás született, amelyeket a jelenleg zajló elemzést követően a javaslatok elkészítése során is figyelembe vesznek majd. Több mint 160 hozzászólás az interneten keresztül érkezett be.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.