A bíróság épületét a tárgyalás idején szigorúan őrizték, s a mintegy háromtucatnyi rendőr némelyikénél géppisztoly is volt. Budaházyt március 15-én vettek őrizetbe a rendőrök. A bíróság úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, de nem értett egyet azzal, hogy a bűnismétlés kockázatával is számolni kell. Az ügyvéd szerint a kényszerintézkedést azért rendelték el, mert védencét elfogatóparancs hatálya alatt fogták el. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

Budaházy az Erzsébet híd 2002. júliusi lezárásakor vált ismertté, később számos tüntetést szervezett. A férfi a gyanú szerint tavaly szeptember 18-án részt vett a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálásában. Emellett a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a különböző internetes portálokon Budaházy által megfogalmazott felhívások okán az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészülete miatt is kereste őt. Gaudi-Nagy szerint Budaházy azért nem állt a hatóságok rendelkezésére, mert az őszi zavargások után történtek alappal keltették benne azt a gyanút, hogy „megtorló jellegű, nem tisztességes eljárás zajlik majd ellene”. Az ügyvéd közölte azt is: Budaházy többször egyeztetett az NNI-vel, hogy önként feladja magát, és erre március 15. után sor került volna.

Horváczy Emese, az NNI szóvivője megerősítette, hogy egyeztettek Budaházy ügyvédjével. Mint mondta, több olyan időpont is volt, amikor az ügyvéd azt mondta, a férfi bemegy és feladja magát, de ezt egyszer sem tette meg.

A szóvivő ugyanakkor cáfolta, hogy megegyeztek volna a március 15. utáni időpontban.