Ilyen értelmű kijelentést tett szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár koszovói megbízottja március 10-én befejezte diplomáciai misszióját, amellyel közvetíteni próbált Belgrád és Pristina között, megkísérelve összehangolni a szerbek és a koszovói albánok élesen eltérő álláspontját a ma jogilag még Szerbiához tartozó tartomány jövendő státusáról. Míg az előbbiek nem hajlandók többre, mint nagyon széles jogkörrel járó autonómiát biztosítani Koszovónak, az albánok ragaszkodnak a teljes függetlenséghez, vagyis a Szerbiától való elszakadáshoz. A 13 hónapnyi tárgyalások és egyezkedések után kidolgozott javaslatában Ahtisaari lényegében a függetlenség mellett teszi le a garast. Tervét már elküldte New Yorkba, az ENSZ főtitkárának.

Oroszország elhamarkodottnak minősítette a finn diplomata lépését, és annak a meglátásának adott hangot, hogy további tárgyalásokra volna szükség Koszovó jövendő jogállásának meghatározása érdekében. "Ha Ahtisaari úgy gondolja, hogy mindent megtett, amit csak tudott, akkor csaknem bizonyosan lehetne találni egy másik személyt, aki vállalja" a további közvetítést - fogalmazott moszkvai sajtóértekezletén Lavrov külügyminiszter.

Nyugati elemzők és diplomaták úgy vélik, hogy Moszkva - a szerbek hagyományos pártfogója - eltökélten próbálja késleltetni és "felvizezni" a Nyugat által támogatott Ahtisaari-tervet, ám nem szükségszerűen fogja megakadályozni annak elfogadását.

Lavrov szombaton első ízben jelezte, hogy hazája nem fog automatikusan megvétózni a Biztonsági Tanácsban egy határozati javaslatot, ha az nem bírja Szerbia támogatását. "Nem lehetünk szerbebbek a szerbeknél, és nem jelenthetjük be, hogy minden esetben megvétóznánk egy határozatot, amely nem felel meg a feleknek. Minden a felek álláspontjától függ" - hangoztatta az orosz külügyminiszter. (MTI)