Európai űrtávcső idegen bolygók nyomában
Jean-Baptiste Camille Corot (1796-1875) francia festő után kapta a nevét a Francia Űrügynökség által, de az Európai Űrügynökség (ESA) jelentős részvételével épített legújabb űrtávcső. Neve egyben a tudományos kutatását leíró szavak betűiből is adódik: COROT (Convection, Rotation and Planetary Transits, azaz konvekció, forgás és bolygóáthaladás).
Az űrteleszkóp francia kezdeményezésre épült, műszerei elkészítésében részt vett Ausztria, Belgium, Brazília, Németország, Spanyolország és az Európai Űrügynökség (Brazília kivételével a felsorolt államok külön-külön is ESA-tagállamok). Elsődleges feladata a csillagok szerkezetének felmérése, bár igen komoly súlyt kap az exobolygó-kutatás is. Utóbbit tekintve ez az első űrtávcső, melyet már eleve ezzel a feladattal indítottak.
Az asztroszeizmológia az asztrofizika egyik részterülete. A csillagok szerkezetének megállapítását szolgáló eljárás alapja az, hogy a csillagok különböző, hullámokként tovaterjedő rezgései más-más mélységbe hatolnak be a csillag belsejébe. A rezgések a felszínen világosabb és sötétebb területeket alakítanak ki, melyek elhelyezkedéséből következtetni lehet a rezgések számára és típusára. A különböző frekvenciájú hullámok más-más mélységig képesek behatolni a csillagba, hasonlóan a földi szeizmológiához, ahol a sűrűbb rétegeken viszszapattan az abba behatolni nem képes lökéshullám. Az adott mélységig behatoló hullám frekvenciájából az adott mélységben található körülményekre (nyomás, sűrűség, hőmérséklet) lehet következtetni. Ezeket a frekvenciákat persze nem tudjuk közvetlenül mérni, de ezek felelősek a felszínen kialakuló sötétebb és világosabb területek elhelyezkedéséért, amit a pontszerűnek tűnő csillag pontos fényességmérésével már "láthatóvá tehetünk".
A 27 cm átmérőjű tükörrel rendelkező COROT megépítésére tett 1993-as francia javaslatot követően két évvel európai csillagászok bejelentették az első exobolygó felfedezését, így a szakemberek megvizsgálták az exobolygó-kutatás felvételének lehetőségét az űrtávcső programjába. A kutatás során a csillagászok azokat az exobolygókat kutatják majd, melyek keringésük során a Földről nézve a csillag előtt haladnak el. Mivel ekkor - ha csak minimális részt is - kitakarnak a csillagból, lecsökken annak észlelt fényessége. Ha a csökkenés mással nem magyarázható, jó esély mutatkozik rá, hogy exobolygót fedeztek fel. Az új égitestet ezután több más távcsővel is megfigyelnék, megvizsgálják majd, változik-e a csillagról érkező fény spektruma a bolygótranzit idején. Ha igen, akkor a bolygó légkörének öszszetételéről is információt nyerhetünk, hiszen a csillagról felénk tartó fényből a bolygólégkör atomjai, molekulái bizonyos frekvenciájú hullámokat nem engednek tovább, azokat elnyelik. Ezeket a vizsgálatokat nem a COROT hajtja majd végre, viszont várhatóan több száz olyan exobolygót fedez majd fel, melyek légkörét más távcsövekkel pontosabban is vizsgálhatják. (S akkor akár nitrogént, oxigént találhatnak benne.)
A tudományos kutatások kiegészítését a Francia Űrügynökség 1998-ban jóváhagyta, így lett az eredetileg csillagszerkezeti kutatásokra tervezett űrtávcső az első exobolygó-kutató mesterséges hold. A COROT néhány nap halasztást követően, 2006. december 27-én egy orosz Szojuz hordozórakéta segítségével állt Föld körüli pályára a kazahsztáni Bajkonurból. Az első felvételeket 2007. január 18-án készítette, január 24-től pedig műszerei készen állnak a tudományos kutatásokra. A kalibrálást és az első méréseket követően, március elején kezdődhettek meg a rutinszerű kutatások az űrtávcsővel. Az exobolygó- és az asztroszezmológiai kutatások egyébként párhuzamosan folyhatnak. Az űrteleszkópba épített négy CCD-detektorból kettő adatait az exobolygó-kutatók, kettőt az asztrofizikusok használnak majd. (Erre azért van szükség, mert technikailag más mintavételezési idő kell a két különböző típusú méréshez.)
A kutatásokra akad bőven szakember. Magyarország és az Európai Űrügynökség (ESA) 2003-ban kötött megállapodása nyomán lehetőség nyílt arra, hogy magyar csillagászok is részt vegyenek az ESA bizonyos programjaiban, így a COROT-ban is. 2005-ben ezért az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben dr. Paparó Margit vezetésével megalakult a Magyar Asztroszeizmológiai Csoport (honlapjuk: www.konkoly.hu/HAG), melynek feladata elsősorban a COROT-űrtávcső számára célcsillagok kiválasztása. A magyar kutatók felmérik a lehetséges megfigyelendő csillagokat, és az eredmények alapján javaslatot tesznek arra, melyek a legérdekesebbek az asztroszeizmológia szempontjából. Később az űrtávcső által mért adatok kiértékelésébe is bekapcsolódhatnak. Nem arról van tehát szó, hogy részint magyar teleszkópról volna szó, viszont a tudományos kutatásban előkelő helyen vehetünk részt. Azaz lehetővé válhat, hogy a legkorszerűbb műszerekkel készített, minden eddiginél pontosabb mérési eredményekből a hazai csillagászok elsőként vonhassanak le következtetéseket.
