Mindez azért fontos, mivel az uniós cégek korlátozás nélkül indíthatnak járatokat a belső piacon, míg a "külsősökre", például az orosz légitársaságokra szigorú szabályok és kvóták vonatkoznak. Azt a Malévet megvásárló befektetők sem titkolják, hogy céljuk az oroszországi és az uniós piac összekötése, így az ellenőröket is vélhetően inkább a Malévet megvásárló AirBridge Zrt. (magyarul: légihíd) tulajdoni arányai érdeklik majd. A szibériai KrasAirt vezető Borisz Abramovics ugyan kevesebb mint ötven százalékot birtokol a Malévet megvásárló AirBridge részvényeiből, ám tulajdonostársaihoz, Kiss Kálmánhoz és Költő Magdolnához képest nagyobb a részesedése. Az uniós vizsgálat szükségességét már az ÁPV Zrt. február végi közleménye is említette.

A Malévnél egyébként várhatóan március végére, április elejére befejeződhet az átadás-átvétel és a pénzügyi zárás, miután szerdán megtartották a társaság rendkívüli közgyűlését. A legfontosabb döntés, hogy a privatizációs pályázatot megnyerő AirBridge ötmilliárd forint értékben tőkét emel a társaságban. Az életmentő pénzinjekcióra már igencsak szükség volt, hiszen utoljára 2003 decemberében jutott hétmilliárd forintos friss tőkéhez a cég, azóta viszont minden évet súlyos veszteségekkel zárta: 2004-ben mínusz 4,9, 2005-ben mínusz 1,3 milliárd volt a mérleg szerinti, illetve -6,2 és -9 milliárd az üzemi veszteség. (A működés veszteségeit eddig vagyoneladással és a megmaradt vagyon újraértékelésével sikerült ellensúlyozni.) A 2006-os esztendő mérlegeredményei még nem nyilvánosak, de az eddigi hírek szerint ezek sem lógnak ki a sorból.

A gyászos pénzügyi teljesítmény ellenére a Malév új tulajdonosa bízik a légitársaság eddigi vezetőjében; bár a közgyűlés napirendi pontjai között szerepelt, lapunk korábbi értesülésének megfelelően nem került sor vezérigazgató-váltásra, a céget továbbra is Gönci János irányítja. Az igazgatóság elnöke várhatóan Borisz Abramovics, az AirBridge főtulajdonosa lesz, míg a felügyelőbizottság elnöki tisztségének várományosa Költő Magdolna, az AirBridge résztulajdonosa (ő egyébként 2003-ban és 2004-ben már az igazgatóságnak is tagja volt). Nem került be, ezért a döntés előtt lemondott tisztségéről Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titokminisztere, aki 1992 márciusa óta volt a felügyelőbizottság tagja, évekig elnöke is.