Szétloptak egy házat Kecskeméten
Első, saját otthonukban eltöltött karácsonyt remélt a múlt év decemberében a kecskeméti Patai család, A sors azonban nem volt kegyes hozzájuk, sőt hiába van a tulajdonukban egy háromszobás ház - ha a férj szülei nem fogadják be őket a két gyerekkel, akkor albérletbe kényszerülnének.
Pedig néhány hónapja még kimondottan szerencsésnek vallotta magát Patai Tiborné, aki - mivel intézetben nevelkedett -, jogosulttá vált az állami otthonteremtési támogatásra, amely csaknem kilencszázezer forintot jelentett a számára. Ráadásul a kecskeméti önkormányzatnak volt ekkora értékben eladó ingatlana, amelynek a bérleti szerződése éppen lejárt, a lakók pedig nem éltek az elővásárlási jogukkal. A család megtekintette a háromszobás, félkomfortos házat, és hétszázezer forint vételárban megegyeztek az önkormányzattal. December elején aláírták az adásvételi szerződést, a fennmaradt csaknem kétszázezer forinton Pataiék nyílászárókat vásároltak.
Beköltözni azonban nem tudtak házba, mert a szerződés szerint azt csak a pénz átutalását követően tehetik meg. Ez lett a baj, mert bár Pataiék a rokonaik segítségével elszállították a leendő házuk udvarán lévő szemetet és ideiglenesen a kerítést is rendbe tették. Az ingatlan hetekig mégis lakatlan volt. Közben elteltek az ünnepek, de a család még mindig nem kapott zöld utat a beköltözésre. Ennek ellenére úgy döntöttek: amit tudnak, azt rendbe hoznak az épületen. Ekkor érte őket a meglepetés, ugyanis az ingatlanon már nem volt mit csinosítani: hiányzott az épület teteje, a nyílászárók, a vezetékek, a víz- és áramvezetékek. A ház szétlopását Pataiék azonnal bejelentették az önkormányzat vagyonkezelő cégénél, amely feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során eddig nem sikerült értékelhető adatot találnia a rendőrségnek.
Az önkormányzat példátlan esetnek minősítette a házlopást, és másik házat ígért Pataiéknak. Az egyiket el is fogadta volna a család, de annak bérlője az utolsó pillanatban élt az elővásárlási jogával. A másik viszont, bár közelebb van a belvároshoz, de mindössze egy tíz négyzetméteres, salétromos szobából áll, víz nincs még bevezetve, az udvari vécé közös az udvar többi lakójával. Az önkormányzat ezt az ingatlant ötszázezer forintért adná oda a pórul járt családnak, a fennmaradó kétszázezer forintból pedig véleményük szerint be tudnák vezetni a vizet. A kecskeméti lakásosztály illetékese érdeklődésünkre azt mondta: nincs másik, hasonlóan alacsony értékű ingatana a városnak. A család pedig - a lakásosztály illetékese szerint - szóban azt közölte, hogy elfogadják ezt a kisebb házat.
Patainé ezt határozottan tagadja. Ők ugyanis az első pillanattól kezdve azt mondták, hogy ez a kis vizes szoba nem kell nekik, a gyereket nem vihetik ilyen körülmények közé. Hozzátette: végül kénytelen volt elfogadni az ajánlatot, mert - állítása szerit - az önkormányzat illetékese azt közölte: ha nem fogadják el az általuk felajánlott otthont, akkor nem lesz házuk és az otthonteremtési pénzük is elveszik. A lakásosztály illetékese szerint ő ezt nem mondta. Azt hozta a család tudomására, hogy az önkormányzatnak nincs az eredetileg kiválasztott házhoz hasonló árban ingatlana.
A család - mielőtt elfogadták volna az egyszobás ingatlant - a Roma Polgárjogi Alapítványhoz fordultak tanácsért. A szervezet jogi képviselőt biztosított a részükre. Urbán József ügyvéd szerint a roma családnak nem kel elfogadnia a kisebb és rosszabb állagú lakást. Az ügyvéd elmondta: az eset egyértelmű, a kárfelelősség az önkormányzaté, hiszen hibásan teljesítette a Pataiékkal eredetileg létrejött adásvételi szerződést. Hozzátette: ebben az esetben két választása van a hivatalnak: vagy saját költségén helyreállítja a megrongált házat, vagy pedig annak megfelelő méretű és felszereltségű ingatlant biztosít a számukra. S ameddig ez nem teljesül, fizetnie kell a család felmerülő lakhatási költségeit.
A vita folytatódik, holott a mielőbbi megegyezés mindkét fél érdeke.
