A törvény szerint az önkormányzati választásokat követő hat hónapon belül - azaz ebben a választási ciklusban az idén március 31-ig - kezdeményezhetik a települési önkormányzatok a kistérségi lehatárolások megváltoztatását, vagyis új kistérségek kialakítását. Információink szerint az országban több helyütt kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, aminek mindenekelőtt az az oka, hogy új többcélú kistérségi társulások alakításával további projektek kidolgozására, megvalósítására, s más pályázati források bevonására nyílhat lehetőség. A tervezett változtatásokról elsőként a képviselő-testületek döntenek, a javaslatokat véleményezik az érintetett kistérségek társulási tanácsai és a megyei területfejlesztési tanácsok, majd a kérelem az illetékes közigazgatási hivatalhoz kerül, onnét továbbítják azt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak. A tárca a kormánynak nyújtja be a terveket, a végső döntést az Országgyűlés hozza meg.

Az Észak-Alföld régióban Debrecen önkormányzata kezdeményezi a kistérségi lehatárolás megváltoztatását. Ennek oka, hogy a cívisváros a kistérségekről szóló 2004. évi 57. törvény szerint speciális helyzetbe került: mivel Debrecen egyedül, egymagában alkot kistérséget, nincs lehetősége kistérségi társulás létrehozására. Az önkormányzat közgyűlése a napokban egyhangúan fogadta el azt a javaslatot, amelynek értelmében Debrecen kezdeményezi annak az új kistérségnek a létrehozását, amelynek a tervek szerint a hajdúsági megyeszékhelyen kívül tagja lenne Derecske, Konyár, Mikepércs, Nádudvar, Nagyhegyes és Sáránd. A dolog pikantériája, hogy Nádudvar csaknem ötven kilométerre helyezkedik el Debrecentől, azaz az esetleges új kistérség nem is lenne olyan kicsi, hiszen a bihari település nem tartozik a cívisváros szűkebb agglomerációjába. --- IMAGE NOT FOUND: mo_zalam_kistersegek.jpg ---

A tervek szerint felosztanák az ország legnagyobb kistérségét, a most még hetvenkilenc települést tömörítő, zalaegerszegi központú társulást is. Pacsa, valamint Zalalövő a nagyobb normatív támogatás és a pályázati lehetőségek jobb kihasználása érdekében válna külön, s hozna létre önálló kistérséget szomszédos településeivel. Bali József, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács igazgatója szerint érthető és jogos a települések önállósulási szándéka. A két nagy zalai kistérség eddig jól működött, ám az idén megváltozott jogszabályok miatt ezután a kisebb társulásoknak több pályázati lehetősége lesz. Hozzátette: a következő években azok a társulások tudják majd a legtöbb támogatást lehívni, amelyekben a tagok több mint hatvan százaléka egyetért a fejlesztési tervvel.

A regionális közigazgatási hivatal információi szerint a Dél-Alföldön négy település kezdeményezett változást. A Békés megyei Gyomaendrődön felmerült, hogy a békési társulásról leválva önálló kistérséget hoznának létre, ám ehhez a kezdeményezéshez nem sikerült elegendő települést toborozni. A városban március közepén dönt a képviselő-testület arról, hogy megmaradnak-e a jelenlegi formációban, vagy kezdeményezik a szarvasi kistérségbe való átlépést, ahová egyébként a térségbeli Hunya is kérte az átsorolását. Bács-Kiskun megyében Móricgát és Jászszentlászló váltana, a kiskunfélegyházi helyett mindkét település inkább a kiskunmajsai kistérségbe szeretne tartozni.

A veszprémi kistérséghez tartozó Vilonya hivatalosan jelezte, hogy szeretne csatlakozni a várpalotai kistérséghez. Amennyiben ez bekövetkezne, a veszprémi kistérség keleti csücskén lévő Papkeszi elszigetelődne a saját kistérségétől, hiszen eddig éppen Vilonyán keresztül kapcsolódott a veszprémi szervezethez, ám a szomszédos település esetleges váltása után légüres térbe kerülne, mivel akkor már csak a várpalotai és a balatonalmádi kistérségekkel lenne határos. Közigazgatási szakemberek szerint nem egyértelmű, hogy ilyen esetben a jogszabályok egyáltalán lehetővé teszik-e a kistérségváltást. A közép-dunántúli régióban eddig két település jelezte, hogy vadonatúj kistérséget szeretne létrehozni: az egyik a Fejér megyei Polgárdi, a másik a Veszprém megyei Devecser. Kistérségváltásra jelenleg hivatalosan négy falu készül: Bakonykúti a móriból a székesfehérváriba tart, Vereb viszont kiválna a fehérváriból, és a gárdonyi kistérséghez csatlakozna. Jásd a zirciből igazolna át a várpalotaiba, ahová Vilonya is szeretne átlépni a veszprémi kistérségből.

A negyvenhárom település 42 ezer lakóját integráló Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásból ki akar lépni 20 baranyai település: az új kistérségnek Bóly lenne a központja. Ezt az érintettek már jelezték is a közigazgatási hivatalnak. Hárs József, Bóly polgármestere azzal indokolja városa elszakadási szándékát, hogy a település - a centralizáció folytán - nem láthatna el fontos feladatköröket, s így a bólyiak számos olyan hivatalos ügyben, amit jelenleg helyben intéznek, ingázhatnak Mohácsra. Tudni kell, hogy a csaknem négyezer lelkes Bóly az egyik legfejlődőbb baranyai település, s a város tíz éve létesített ipari parkjában működő vállalkozások immár félezer embert foglalkoztatnak. Az önkormányzat oktatási, szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, kulturális és kommunális intézményei körzetközponti feladatokat látnak el. Az a tizenkilenc település, amely Mohács helyett, inkább Bóllyal tartana, azzal magyarázza döntését, hogy ez utóbbi város fekszik hozzájuk közelebb. Egyébként a mohácsi társulásból való kilépését fontolgatja további két község, Feked és Véménd, ám ez a kettős a pécsváradi kistérséghez gondol csatlakozni, ugyancsak annak okán, hogy Pécsvárad elérhetőbb a számukra, mint Mohács. A két falu azonban hivatalosan még nem jelezte kilépési szándékát.