Az államfő erdélyi látogatásának utolsó előtti napján a kolozsvári Állami Magyar Operában elhangzott beszédében így szólt hallgatóságához: "Boldog vagyok, hogy ma este itt lehetek, és közösen ünnepelünk, mert ez a magyar nemzet egységét fejezi ki" - mondta, leszögezve, hogy Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek.

A köztársasági elnök emlékeztetett rá: Románia európai uniós csatlakozásával a magyar nemzet túlnyomó többsége - 12 millió magyar - ismét az európai jog- és értékközösség része lett. Az Európai Unió minden tizedik polgára - nemzetállami szemszögből nézve - valamely kisebbséghez tartozik, az egyesülő Európában rohamosan épül a kisebbségvédelem joga - folytatta Sólyom, aki szerint Magyarország kitartásának köszönhető, hogy a kisebbségi jogok védelme bekerült az Alkotmányos Szerződés szövegébe.

Az európai államok többsége a kulturális nemzet fogalmát már a politikai nemzetével egyenrangúként ismeri el, és elismerik ma már azt is, hogy az anyaállamnak joga van a más államokban kisebbséget képező nemzetrészei identitásának és kultúrájának támogatására - mondta.

A kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, a kisebbségi jogok teljessége pedig - ott, ahol minden feltétel és az igény megvan - a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja - hangoztatta Sólyom László.

"Hivatalos látogatásomon már tolmácsoltam, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Az autonómiának számos konkrét megoldása lehetséges. Ezért mindenek előtt demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról" - mondta az elnök, aki szerint sok félreértést és előítéletet kell eloszlatni a többségi társadalomban, meg kell szerezni az adott állam egyetértését.

Hiba lenne azonban - vélekedett az államfő -, ha a kisebbségi jogok és kisebbségi problémák bezárnák vagy elszigetelnék a magyarokat az adott országon belül.

Azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy csak érzelmi alapú politizálással nem lehet előrejutni, az új európai lehetőségek józan mérlegelésére van szükség, fel kell mérni Magyarország és a szomszéd államok szükséges együttműködésének esélyeit, tiszteletben kell tartani az egyes nemzetrészek társadalmainak önállóságát. Az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kidolgozása nem halogatható tovább - szögezte le az államfő.

Beszédében az elnök utalt arra, hogy a rendszerváltás utáni új alkotmányok eltörölték és visszahozhatatlanná tették a korábbi, hol velejéig hazug, hol az utolsó pillanatig durván elnyomó és erőszakosan asszimiláló rendszereket. Szerinte ugyanakkor ezek az új alkotmányok a jövőt határozzák meg. "A forradalom napjai elmúlnak - a forradalom eredményei viszont a jogokon és az alkotmányos intézményeken keresztül épülnek ki és válnak állandóvá" - mondta Sólyom László.

Az államfő úgy ítélte meg, hogy nem-forradalmi időkben a jogok és az alkotmányos alapok éltetik tovább a forradalmat, hiszen ezek a végső biztosítékok, mert az alkotmányos jogok megsértése ellen fel lehet lépni, és a jogsértéseket orvosolni lehet. "Ezért kívánjuk ma is, és kell mindig kívánni a nemzetnek a sajtó szabadságát, a vélemény és gyülekezés szabadságát, és az összes többi jogot" - hangoztatta Sólyom László.

(MTI)