Őszi puccs: halálos áldozatok esetén bukott volna a kormány?
Mi volt a célja azoknak, akik feltüzelték a Kossuth téri tömeget? Nem titok, a kormány megbuktatása - írja az Élet és Irodalomban Bitó László az őszi jobboldali puccskísérletről. Bitó úgy látja: a kérdés az, hogy "szeptember 18-án, az addig eredménytelen agitációval - és e cél aránylag csekély társadalmi támogatottságával - hogyan vezethettek volna az események a kormány megbuktatásához? A válasz: pár - talán csak két-három - 'tüntető' beáldozásával. Ha a feltüzelt támadóknak sikerül kiprovokálni, hogy a sarokba szorított és a sok sérülést okozó, életveszélyes eszközökkel huzamosan támadott rendőrök közül akárcsak egy-kettő elveszíti a fejét és önvédelemből nem a levegőbe lő - huszonhárom ilyen figyelmeztető lövést adtak le eredménytelenül -, hanem testi épsége védelmében halálosan megsebesít pár támadót, a kormány nem élhette volna túl a következményeket. Ezt kétségtelenül tudták azok, akik befogadták-beszervezték azokat az elemeket a 18-i 'tüntetésbe', amelyektől várható volt - kellő feltüzeléssel - az ilyen reakciót is kiprovokálni képes agresszivitás. A cél tehát a miniszterelnök lemondatása, a kormány politikai megbuktatása volt, akár emberéletek feláldozása árán is" - olvasható Bitó László cikkében, majd így flytatja: "Összeesküvés-elméletekben hívő rémlátónak tarthatnak, amiért az Astoria-kereszteződés elfoglalását jól kidolgozott stratégia kulcselemének tartom? De akkor tessék választ keresni és találni a már sokszor föltett kérdésre: miért az Astoria? Gondolom, nem kell megismételnem a már sokszor említett öszszefüggéseket, amelyek mutatják, hogy a Fidesz állt az őszi események mögött a maga 'minél roszszabb, annál jobb' és 'bármi legyen, csak ők nem' gondolkodásával. Amíg vezetőik a demokratikus rend lerombolása mellett szálltak síkra, a tüntetések elvadultak; amikor pedig vezérük ebből kihátrált és a népszavazás demokratikus intézményének további korrumpálását választotta kiútként, nagyon kis, magát önállósító csoportra szűkült a 'forradalmárok' jelenléte, illetve hosszú időre megszűntek az utcai harcok.
Bitó László ezt a véleményét röviden kifejtette a Nagy Imre Társaságnak "az évszázad első puccskísérletéről" rendezett tavaly őszi konferencián is, amelyről rövid tudósításban beszámolt a NOL.