Magyarország mind a Nabucco, mind a Kék Áramlat gázvezeték megépítésében érdekelt, a két vezeték tervének megvalósulása erősíti  majd a versenyhelyzetet az európai piacon - mondta Gál J. Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát arról kérdezték, milyen  kormánydöntés született arról, hogy Magyarország az európai uniós  vagy a Gazprom által épített Kék Áramlat nevű gázvezeték tervét  támogatja-e. Gál J. Zoltán úgy fogalmazott, még nincs erről kormánydöntés. Hozzátette: még nem dönthető el, hogy a Nabucco és a Kék Áramlat  egymás versenytársai, vagy kiegészítői lesznek.

A Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International  Herald Tribune keddi számában arról írt, hogy a magyar kormányfő a  Nabucco vezeték helyett az orosz tulajdonú Kék Áramlat gázvezeték magyarországi kiépítése mellett kötelezte el magát.

Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin cáfolta, hogy a magyar kormány inkább az orosz Gazprom földgázipari vállalat tervét, támogatja a Kék Áramlat gázvezeték meghosszabbítására Törökországból Közép-Európa felé, jelentette a Mediafax hírügynökség.

Az International Herald Tribune kedden Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt idézte, eszerint Magyarország inkább támogatná a Gazprom Kék Áramlat-meghosszabítási tervét, mint a versengő Nabucco vezeték tervét, amely a Kaszpi-tengeről hozna földgázt Oroszországot megkerülve Törökországon és Románián át, emlékeztetett a Dow Jones hírügynökség.

- Ezek a tervek nem tartoznak illetékességembe, de annyit mondhatok, hogy az International Herald Tribune-ban megjelent információ téves. Persze, ha jobban hisznek az International Herald Tribune-nak, ne jöjjenek hozzám válaszért - idézte Szili Katalint a Mediafax nyomán a Dow Jones.

Kreml-barát  politológusok dicsérték a magyar kormány pragmatikus és bírálták az  ellenzék ideologikus hozzáállását az EU-orosz energiavitában. Az EU és a NATO tagjai között vannak pragmatikus kormányok, amelyek gazdaságilag együttműködnek Oroszországgal, és vannak  ideologizált kormányok, amelyek mesterséges akadályokat gördítenek  az Oroszországgal való együttműködés útjába - méltatta a magyar és  marasztalta el a lengyel, lett és észt kabinetet Szergej Markov, a  moszkvai Politikakutató Intézet igazgatója pénteken az MTI-nek  válaszolva.

Markov elutasítja azt az állítást, amely szerint a magyar  (szociálliberális) kormánynak az orosz vezetőséggel való különalkui  alááshatják az EU energiapolitikai egységtörekvését. Az EU  diverzifikálási politikája nem azt célozza, hogy a közösség  lemondjon valamely beszerzési forrásról, hanem sokkal inkább arra  irányul, hogy minél több új szállítási útvonal épüljön - vélte a  Kreml-barát kutató, aki szerint a kétoldalú megállapodásokra azért  van szükség, mert a közös EU-orosz megoldások megvalósítását az  ideologizált csoportok gátolják, jórészt amerikai érdekeket  képviselve. Az Egyesült Államok ugyanis nem érdekelt az EU-orosz  energiaipari együttműködésben, sem az EU túlságosan lendületes  fejlődésében. Az Egyesült Államok az EU energiapolitikai  konszolidációjáról beszél, de valójában hátráltatni igyekszik ezt a  folyamatot a magyar, vagy a lengyel jobboldali erők segítségével -  toldotta meg Markov egy dialektikus csavarral.

Alexander Rahr, a Német Külpolitikai Társaság kutatója is  helyesli a magyar-orosz energiaipari együttműködést, ami Oroszország  "ideiglenes szövetségesévé" teszi a pragmatikus Magyarországot az  EU-n belül. Ez a szövetség azért ideiglenes, mert senki sem tudja,  miképpen alakulnak a viszonyok néhány év alatt az átpolitizált  gázágazatban - magyarázta az MTI-nek.
Így Gerhard Schröder kancellársága alatt nagyon szoros volt a  német-orosz együttműködés, míg most, Angela Merkel alatt kevésbé  szoros - jegyezte meg Rahr, de úgy vélte, hogy Magyarország nincs  egyedül: a pragmatikus vonalat fogja támogatni Németország, akárcsak  Bulgária és Görögország, és létre fog jönni egy sajátos  gázszövetség, amely tartósnak bizonyulhat. Rahr az "ideologizált politika" tipikus példájának nevezte  Vytautas Landsbergis volt litván elnöknek azt a Fidesz március 15-i  nagygyűlésén tett kijelentését, amely szerint Magyarországnak  választania kell "az olajos orosz pénz és az európai eszmék között".
"Ami Lengyelországban és a Baltikumban történik, helytelen  politika, hidegháború kezdete, Oroszország feltartóztatása, aminek  nincs realitása és veszélyes játék. Az energiapolitikában a  pragmatizmusnak kell túlsúlyba kerülnie, hiszen a csővezetékeket nem  politikusok, hanem vállalatok építik" - érvelt a német szakértő. 

A magyar cégek jól kereshetnek, Magyarország fontos  tranzitországgá válhat az orosz gáz exportjában, ami Európa számára  is előnyös - fejtegette Rahr, rámutatva: Magyarország nem árul el  semmilyen nyugati érdeket azzal, hogy a magyar Mol az orosz Gazprom  oldalán részt vesz a Oroszországot Törökországgal összekötő Kék  Áramlat gázvezeték balkáni meghosszabbításában.
Rahr teljes mértékben osztja Gyurcsány Ferenc magyar  miniszterelnök véleményét, amely szerint a konkurens Nabucco  vezetékterv (amely azeri, iráni, iraki és talán közép-ázsiai gázt  hivatott Európába juttatni az orosz helyett) az álmok birodalmába  tartozik. Senki sem akarja megépíteni a Nabuccót, mert túl drága,  túl bonyolult az útvonal, és megvan az alternatívája a Kék Áramlat-2  képében - mondta.

Katynka Barish, a londoni EU-kutató központ elemzője a  Vedomosztyi című orosz lap szerint különbséget tett a (Bulgáriát és  Görögországot az orosz olajexport tranzitállomásává tevő) frissen  aláírt Burgasz-Alexandróuli vezetékterv, illetve a Kék Áramlat-2  között, amely komolyan fenyegetheti Európa energiabiztonságát.
Mindamellett a Burgasz-Alexandrópuli terv jóvoltából erősödő  befolyását Oroszország nem tudja majd a Nabucco megzavarására  felhasználni, mert sem Bulgária, sem Görögország nem megy bele az EU  energiabiztonsági stratégiájának nyílt aláásásába - vélte Barish,  aki (Gyurcsány Nabucco-kételyeinek kipellengérezésével) arra  célzott, hogy Magyarország viszont képes lehet erre.
Rahr nem látja be, milyen fenyegetést jelenthet a Kék  Áramlat-2. "Minden le fog csillapulni. Az a felfogás a helyes, amely  néhány éve még túlsúlyban volt" - bizakodott a német politológus az  Oroszországgal való sokszálas gazdasági összefonódás általa - és a  magyar kormány által - pártolt, de Európában kisebbségbe szorult  politikájának visszatérésében.

A Handelsblatt című német lap viszont azt állította, hogy Magyarország az orosz oldalra állt a tervezett európai uniós gázvezeték támogatása helyett.

A tekintélyes gazdasági, politikai napilap varsói keltezésű tudósításának alcímében azt emelte ki, hogy Budapest az uniós gázvezeték tervét "álomnak" minősíti, s ehelyett a Gazprommal kíván együttműködni az orosz gáz Európába történő eljuttatása érdekében.

A cikkíró, Reinhold Vetter ezzel összefüggésben idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki - mint írta - a Nabucco elnevezésű, tervezett európai gázvezetéket régóta dédelgetett álomnak nevezte. "De nekünk nem álmokra, hanem konkrét létesítményekre van szükségünk" - fogalmazott a Handelsblatt szerint Gyurcsány, aki ebből fakadóan a Gazprom által épített Kék Áramlat nevű vezeték Törökországból - Bulgárián és Románián keresztül - Magyarországig történő meghosszabbítása mellett kötelezte el magát. "A Kék Áramlat mögött erős akarat és jelentős szervezeti erő húzódik meg" - idézett a Handelsblatt abból az interjúból amelyet a magyar kormányfő a napokban az International Herald Tribune-nak adott.

Gyurcsány Ferenc összefogása

Oroszországgal "keserű csapást" jelent az Európai Unió energiapolitikája számára - hangsúlyozta a német napilap. A Nabucco gázvezeték ugyanis olyan kezdeményezés, amely azt célozza, hogy az unió a Kaszpi-tengeri régióból jusson energiaforrásokhoz, s ezáltal valamelyest csökkentse Oroszországtól való függőségét ezen a téren. Amennyiben viszont Gyurcsány terve realitássá válik,

Moszkva az Ukrajnán és Fehéroroszországon keresztül húzódó vezetékek, továbbá a tervezett Balti-tengeri vezeték mellett újabb összeköttetéshez jut az európai piacokhoz - írta a lap.A tudósítás a továbbiakban emlékeztetett: az Európai Unió állam- és kormányfői alig néhány nappal ezelőtt a Nabucco vezetéket azon négy "elsődleges létesítmény" egyikeként minősítették, amelyek szükségesek egy európai hálózat kiépítéséhez. Az Európai Bizottságot megbízták egy olyan koordinátor kinevezésével, akinek feladata a Nabucco kiépítésének felgyorsítása lesz.

Az újság idézte Andris Priebalgs energiaügyi biztost, aki a tervezett vezetéket az Európai Unió számára rendkívül

fontosnak nevezte. Legfőbb céljaként pedig azt jelölte meg, hogy Közép-Ázsiából szállítsanak földgázt az unió országaiba, mégpedig más útvonalakon, mint a már meglévő oroszországi vezetékek. Priebalgs ugyanakkor elismerte, hogy nehéz célkitűzésről van szó, mivel annak megvalósításában öt ország vesz részt.

Az újság beszámolt arról: Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kék Áramlat 2005-ben történt üzembe helyezésekor már felvetette, hogy a vezetéket hosszabbítsák meg Nyugat-Európa irányába. A Mol magyar olaj- és földgázvállalat - emlékeztetett a Handelsblatt - már 2006 nyarán ennek megfelelő előszerződést írt alá a Gazprommal. Ennek a tervnek most Gyurcsány "provokatív kijelentéseivel" újabb súlyt adott - fogalmazott a német újság, idézve a miniszterelnököt, aki szerint "a Nabuccónak jelentős késedelmekkel kell számolnia, s mindehhez még pótlólagos problémák jöhetnek."

"A Kék Áramlat elsődlegessége nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a Nabuccótól végleg búcsút veszünk" - jelentette ki a Handelsblattnak László Boglár, Gyurcsány Ferenc kormányfő szóvivője. Magyarország nem

véglegesen döntött az EU ellen, illetve a Gazprom mellett - idézte az újság a szóvivőt, aki hozzáfűzte: A Kék Áramlat

egyszerűen előbbre tart, s Magyarországnak sürgősen több földgázra van szüksége.

A német lap szerint az OMV osztrák energiaellátó vállalat is igyekszik mérsékelni Gyurcsány kijelentéseinek súlyát. "A mi szempontunkból nem létezik vagy-vagy döntés a Nabucco mellett vagy a Kék Áramlat ellen" - jelentette ki a Handelsblattnak a cég egyik szóvivője. A szóvivő emlékeztetett: a Mol tavaly nyáron kötelezettséget vállalt arra, hogy részt vesz a Nabucco vezetéket üzemeltetni kívánó, az OMV által vezetett konzorciumban. A magyar vállalat tartja magát ehhez, s semmi fajta tárgyalások nincsenek egy esetleges kilépésről - idézte a Handelsblatt az OMV szóvivőjét.

Román sajtó: Magyarország "betett"

 Sem Románia, sem az EU nem tudja megszüntetni orosz gázfüggőségét, Magyarország miatt - állapítja meg a szerdai román sajtó annak kapcsán, hogy Magyarország úgy döntött, részt vesz a Kék Áramlat gázvezeték megépítésében. A magyar kormányfő International Herald Tribune-nek adott nyilatkozatáról minden román lap beszámol.

A Gandul című napilap tudósításának címében azt emeli ki, hogy Magyarország megegyezett a Gazprommal, s ezzel az "ismeretlenbe vetette" a Nabucco-tervet. A lap szerint Magyarországnak sikerült egyetlen aláírással szertefoszlatni az Európai Unió reményeit, s az európai közösség egyhamar nem törheti meg az orosz energiamonopóliumot. A Gandul szerint Magyarország geopolitikai választása "megegyezik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kommunista szimpátiáival". 

A Romania libera című napilap szerint Magyarország Oroszországot választotta. Emlékeztet, hogy a tervezett Kék Áramlat és a Nabucco vezetékek egyes szakaszai megegyeznek, de az előbbi elkerüli Romániát és Szerbiát. A lap Gyurcsány Ferenc IHT-nek adott nyilatkozatát idézve megemlíti, hogy a magyar miniszterelnök "jó barátja" Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A lap szerint 1990-től kezdve orosz üzletemberek jelentek meg a magyar energiapiacon, és állítólag bizonyítékok léteznek arról, hogy az orosz maffia a magyar ipar fontos ágazatait ellenőrzi.

A Cotidianul című napilap szerint Magyarország "kapzsi", hiszen a Nabucco és a Kék Áramlat tervében is részt vesz.

A Curentul című napilap szerint Magyarország "felrobbantotta" Romániának azt a tervét, hogy függetlenedjen az orosz gáztól. Budapest "nehéz csapást mért" az EU által támogatott Nabucco-tervre - írja a Curentul.

Der Standard: az EU-nak újabb csapást kell elviselnie

A Kék Áramlat földgázvezeték meghosszabbításával kapcsolatos magyar tervről jelentetett meg cikket szerdán a Der Standard című osztrák napilap. A liberális újság brüsszeli tudósítója úgy értékelte, hogy az EU-nak újabb csapást kell elviselnie abban a törekvésében, hogy mielőbb egységes energiapolitikát alakítson ki: Németországnak a keleti tengeri vezetékkel kapcsolatos egyéni vállalkozása után most már Magyarország is saját úton jár. A Biztos a Gazprommal az EU Nabucco vezetékének konkurenciát jelentő terv alcímmel megjelentetett írásban kiemelték, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kék Áramlat vezeték tervébe akar beruházni, amelyet 5 milliárd euróval Magyarországig hosszabbítanának meg. A tudósító emlékeztetett arra, hogy csaknem azonos vonalon épülne ki az EU Nabucco gázvezetéke. Az osztrák lapban idézték a magyar miniszterelnöknek a Financial Timesban megjelent kijelentését, miszerint a Gazprom terve reálisabb, míg a Nabucco egyre halasztódik, és újabb problémák támadhatnak azzal kapcsolatban.

A tudósító úgy vélte, hogy míg az EU inkább bosszús Magyarország döntése miatt, addig a Nabucco tervében érdekelt cégek egyelőre nem reagáltak. Az irányítói feladatokat ellátó OMV osztrák cég szóvivője szerint mindkét vezeték iránt elegendő kereslet mutatkozik: az unió szükségletei ugyanis 2030-ig 500-ról 800 milliárd köbméterre fognak nőni. A Nabucco teljes kiépülésekor évente majd 30 milliárd köbméter gázt tud szállítani, míg orosz-magyar ellenpárja 30-35 milliárdot, és a legfrissebb tervek szerint már 2011-re kész lenne.

(forrás: MTI)

Gazprom-gázvezeték Moszkvától száz kilométerre, Kalugánál