Könyvbe rejtett mobilok
A most megnyílt sátoraljaújhelyi Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeuma az egyetlen, de nem az első ilyen létesítmény. Elődje 1910-től 1947-ig működött az Igazságügyi Minisztériumban.
A gyűjtést elölről kellett kezdeni - állítja Estók József nyugállományú dandártábornok, a sátoraljaújhelyi fegyintézet egykori parancsnoka. A börtönmúzeum létrehozásának gondolata már a kilencvenes évek elején felvetődött, ám a megvalósítás mégis a sátoraljaújhelyi börtön fennállásának 100. évfordulójára megrendezett kiállítás kapcsán fordult célegyenesbe 2005 novemberében.
- Sajnáltam volna, ha hiábavaló marad az a sok gyűjtő- és feltáró munka, amit a munkatársaimmal együtt végeztünk a jubileumi tárlat összeállítása érdekében - mondja a volt parancsnok, akitől megtudtuk: ezért a Kazinczy Múzeumban bemutatott kiállítás felszámolása után az önkormányzatot, a helyben működő Eötvös József Klubot, valamint a Hadtörténeti Múzeumot bevonva a programba forrást kerestek a múzeum létrehozására. Kezdeményezésük sikeres volt, ugyanis a benyújtott pályázat nyomán 17 millió forintot kaptak az országos bűnmegelőzési bizottságtól. A teljes beruházás becsült költsége 32 millió forint.
- Aktív parancsnokként mindig arra törekedtem, hogy adjunk szakmát az ide bekerülő raboknak. Később szabadulva így nagyobb esélyük lehet az elhelyezkedésre, a visszailleszkedésre - mondja a nyugalmazott tábornok.
Most a szakképzések résztvevői, például a kőművesnek tanuló rabok a helységek átalakításánál sok feladatot elvégeztek. A porcelánkészítő tanoncok pedig a kiállított bábuk fejét, kezét és lábát készítették el. A felöltöztetett alakok testének vázát egy korábbi fűtéskorszerűsítés alkalmával lebontott csövekből hegesztették össze, szintén az intézményen belül. A több ezer dokumentum digitalizálását is olyan fogva tartottak végezték, akik az intézmény falai között ismerkedtek meg a számítógép kezelésével. Munkájuk eredménye az úgynevezett digitális múzeum segítségével követhető nyomon. Ez azt jelenti, hogy a látogatók egy nagyképernyős televízión keresztül láthatják majd az összegyűjtött, de ki nem állított dokumentumokat, fotókat.
A kiállításon a középkori büntető eszközöktől, a kalodától, derestől kezdve az egyenruhákon át a fegyverekig, berendezett zárkákig a börtönélet több korszakáról és számos részletéről kap képet a látogató. A mai átlagember valószínűleg öt percig sem bírná ki az ötvenes években használt karcerek - állócellák - szűk falai között.
A tárlat rendezői figyelmet fordítottak arra is, hogy a fogva tartottak által készített tiltott eszközöket is bemutassanak: ezek között látható például könyvbe rejtett mobiltelefon, valamint más, a börtönben használt tárgyakból kialakított szúró- és vágóeszköz. A múzeum jelenleg több mint háromszáz négyzetméteres alapterületen működik és a nyugalmazott tábornok szerint még bővülhet az intézmény. Az átalakítás és a felújítás forrásait jelenleg keresik. A bővített részben állítanák ki a trianoni békeszerződés nyomán határainkon túlra került egykori magyar börtönök történetét, életét bemutató dokumentumokat, képeket, tárgyi eszközöket. Ott kapnának helyet a külföldi büntetés-végrehajtási szervezetek egyenruhái is.
