Költségekben úszó fürdők
Az elmúlt években több somogyi kisvárosban komoly fürdőfejlesztéseket hajtottak végre. Hogyan funkcionálnak ezek a létesítmények? A beruházások megtérülésére egyelőre még várni kell: a fenntartó önkormányzatok annak is örülnének, ha nem termelne újabb veszteséget a fürdők üzemeltetése.
Kaposvár, a somogyi megyeszékhely mindig is sokat áldozott a fürdőjére, amelynek veszteséges üzemeltetését a rendszerváltás után vette át a vízműtől. A gyermekek, sportolók és helyi lakosok számára kedvezményesen igénybe vehető Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő tavaly nyár óta üzemeltet egy, a strandja területén megépült élményfürdőt is. A Széchenyi-tervben elnyert támogatásból eredetileg megtervezett, gyógyászati és strandolási centrumról szóló elképzeléseken ugyanis időközben változtatott a város. Így készült el az élményfürdő egy vállalkozás kivitelezésében, amiért - évente 120 millió forintot törlesztve - összesen 1,8 milliárd forintot kell fizetnie Kaposvárnak. A fürdő fenntartásához már eddig is jelentős összeggel hozzájáruló önkormányzat terheit tovább növelte az új létesítmény. A működtetéshez tavaly 169 millió forinttal kellett hozzájárulnia, ami a tervek szerint az idén 174 millió forintos áldozatvállalással jár - derül ki a város költségvetéséből.
Siófokon tavaly nyáron adták át a Galerius Élményfürdő és Wellnessközpontot, amely tavaly még több mint hatmillió forintos veszteséget termelt. Az 1,23 milliárd forintos beruházást javarészt hitelből valósította meg az önkormányzat, amelynek tíz évig tartó visszafizetésére néhány év türelmi időt kapott, az évi 56 millió forintot elérő kamatterhek azonban máris ketyegnek. Mindössze 70 millió forintos támogatást sikerült szereznie Siófoknak a Széchenyi-terv pályázatain, a fürdő részeként megvalósuló tanuszodájához, ezt azonban hiába várják.
Elégedettek leszünk azzal is, ha a jövőben nem lesz veszteség, s csekély nyereséggel működik a fürdő, amelynek közvetett hatásaiból profitál a város - mondta Török Péter, a tisztán önkormányzati tulajdonban lévő üzemeltető cég, a Termofok Kft. ügyvezetője. Az új attrakció egész évben kellemes kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget biztosít a vendégeknek, akik így többen jönnek - vagy tovább maradnak - a városban. Az ügyvezető szerint a létesítmény létjogosultságát bizonyítja, hogy az új fürdő nyáron rossz időben már többször telt házzal üzemelt. Mint megtudtuk, az elmúlt hónapokban nőtt a létesítménybe látogató vendégek száma. Török Péter úgy látja: a jövőben számítani lehet az épülő apartmanházak több száz lakásának tulajdonosaira, vendégeire és a wellness-hétvégék iránt növekvő keresletre, ami várhatóan növelni fogja a bevételeket.
Marcali a termálvizére alapozta a 2003-ban, egymilliárd forintos beruházással megvalósult gyógy- és élményfürdőjét, amihez 380 millió forintos állami támogatáshoz jutott a Széchenyi-terv jóvoltából. A sportpályákkal, parkkal is büszkélkedő, májustól szeptemberig nyitva tartó fürdő tavaly 13 millió forint veszteséget "termelt" a fenntartó önkormányzatnak. Ez hasonló nagyságrendű, mint amibe a bölcsőde vagy a könyvtár működtetése kerül - érzékeltette az áldozatvállalás arányait Sütő László polgármester. A létesítményre alapozva tervezik az idén egy 3,2 milliárd forintba kerülő, 217 személyes gyógyszálló megépítését, amelyhez 65 millió forintos állami támogatást ígért a tavalyi alapkőletételen részt vevő miniszterelnök. A gyógyfürdőhöz kapcsolódó beruházás egy, a kormányprogram részeként megvalósuló tanuszoda is, aminek a kiírt határidő szerint ez év szeptember közepére kell elkészülnie.
A hátrányos helyzetű, déli határ menti kistérségben található Barcs régi álma volt a termálvizére alapozott fürdő megépítése, amit éveken át nem tudott vállalkozók részvételével megvalósítani, ezért vette az önkormányzat kezébe az ügyet. Ehhez végül 1,2 milliárd forintos uniós és kormányzati, valamint 40 millió forintos megyei támogatást szerzett, a hiányzó összeget pedig saját forrásból és hitelből teremtette elő. Tavaly februárban adták át a 2,2 milliárd forintból megvalósult Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központot: ez a létesítmény nagy érdeklődést váltott ki a magyar-horvát határ túloldalán élők körében is. Az első évben idelátogató 150 ezer vendégnek több mint a fele érkezett a szomszédos országból. Leginkább ennek köszönhető, hogy az eddigi bevétel fedezte a kiadásokat, beleértve a beruházáshoz felvett hitel első kamattörlesztő részletét is - tudtuk meg Feigli Ferenctől, Barcs polgármesterétől. Szerinte az új fürdőnek máris megannyi kedvező hatása tapasztalható az idegenforgalomban és újabb beruházások indukálásában: hamarosan épül egy új gyógyszálló és egy panzió, továbbá fejleszteni kívánják a fürdő melletti kempinget is.
Van olyan település, ahol befürödtek a fürdővel. Az első két veszteséges év után a tavalyi nyári hónapokig üzemszünet volt a 600 millió forintból megépült nagybajomi termál- és élményfürdőben, amelynek megvalósítását 153 millió forinttal támogatta az állam a Széchenyi-terven keresztül. A beruházó társaság gazdasági helyzete megingott, így a fürdő mellett gyógyszálló, nyugdíjasgarzonok és apartmanok megépítéséről is szóló projekt a második ütemnél elakadt. Mindez kínos helyzetbe hozta a területével és 55 millió forintjával beszálló, 10 százalékban tulajdonossá vált önkormányzatot. Annál is inkább, mivel az egyik kivitelező időközben felszámolási eljárást kezdeményezett a beruházókkal szemben. Fehér József jegyző szerint a kisváros és a beruházók azt remélik, hogy az állami támogatást nem kell visszafizetni, hiszen az ingatlant nem használják más célra, a zárva tartás pedig várhatóan csak átmeneti. Az önkormányzat új befektetők bevonásával próbál megoldást keresni a kialakult helyzetre, így még kérdéses, véget érhet-e az "üzemszünet" az idei nyárra.
A termálkincsben igen gazdag Somogyban már tucatnyi termálfürdő működik, de mindig akadnak önkormányzatok, amelyek újabb és újabb kutakat fúratnak, vagy a már meglévő termálvízre kívánnak új fürdőt építeni. A jelek szerint pedig bőven elegendő a már elkészült fürdőlétesítmények száma, amelyek így is egymás elől szipkázzák el a vendégeket. Iharosi István, a Dél-dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesületének elnöke úgy látja: már jó ideje a meglévő fürdők fejlesztésére kellene koncentrálni az erőket a régióban, nem újabbak létesítésére. Jelenleg komoly gondot okoz, hogy az egyébként kellemes vizű Szulok és Babócsa fürdője veszélybe került, mert a kis önkormányzatok - pénz hiányában - nem tudják a tavaly év végétől kötelezően előírt vízforgatókkal ellátni a medencéiket. Még a pályázatokhoz szükséges önerő is hiányzik, ezért az egyesület kezdeményezte, hogy a hátrányos helyzetű kistelepülések 70-80 százalékos állami támogatásban részesülhessenek a szükségessé vált fejlesztésekhez, és ne kelljen bezárni a fürdőiket.
