A közszolgálati televízió hírműsorában arról számolt be, hogy háborús bűncselekmények gyanúja miatt eljárást rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség Képíró Sándor volt csendőr százados ellen.

A nyomozást az MTV információja szerint azért rendelte el az ügyészség, hogy kiderüljön, a ma 93 éves férfi részt vett-e 1942-ben a délvidéki razziában.

Az újvidéki razzia idején, 1942 januárjában a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1.300 embert - főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat - gyilkolt meg.

A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Efraim Zuroff akkor azt mondta: Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett.

A központ vezetője hangsúlyozta: két per is indult Képíró Sándor ellen, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Az ítélethirdetéskor már külföldön tartózkodott, évtizedekig Argentínában élt.

Efraim Zuroff később felszólította a szerb kormányt, hogy siettesse több feltételezett második világháborús háborús bűnös - köztük a jelenleg Budapesten élő Képíró Sándor - Belgrádnak történő kiadását, hogy ott bíróság elé lehessen állítani őket.

2007 februárjában Vuk Draskovic szerb külügyminiszter - aki a szerb parlamenti választást megelőző kampány finisében látogatott el Újvidékre, a helyi zsidó közösséghez - azt mondta, az lenne a normális, ha a magyar hatóságok teljesítenék kötelességüket, mert akkor nem történhetne meg az, hogy Képíró Sándor szabadon hal meg.

A Fővárosi Bíróság február 19-én keltezett végzésében a Képíró Sándor ügyében 1944-ben meghozott ítéletet végrehajthatatlannak nyilvánította. "Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították, és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve" - állapította meg a bíróság.

Akkor a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája élesen elítélte a bírósági döntést.

Az MTI-nek korábban nyilatkozó történészek megalapozatlannak nevezték a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójának vádjait Képíró Sándor ellen. A szakértők szerint nincsenek megbízható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Képíró Sándor részt vett volna az újvidéki kivégzésekben, ráadásul arról az 1946-os népbírósági határozatról sem tudnak, amelyre egyebek mellett a központ hivatkozik.

(MTI)