Az elképzelés első hallásra kissé szokatlan: a keszthelyi kikötőtől indulnának a villamosok, tennének egy kanyart a tóparti szállodasor felé, majd végiggördülnének a város sétálóutcáján, s a Festetics-kastély parkját is érintve jutnának el - a csaknem kilenc kilométeres út végén - a Hévízi-tóig. Legalábbis így képzeli el az első balatoni villamospályát a Balaton Fejlesztési Tanács közlekedésfejlesztési koncepcióját kidolgozó munkacsoport. Sebestyén István, a tanulmányt készítő Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. programigazgatója elmondta: az ötletet az adta, hogy Hévíz és Keszthely között nincs megfelelő közlekedési kapcsolat, noha a két város sok szempontból - mindenekelőtt az idegenforgalom terén - szinte együtt él. Jelenleg csak kocsival vagy autóbusszal lehet eljutni Keszthelyről Hévízre, ami környezetszennyező, és aligha vonzó a turisták számára. Megvizsgálták, miként lehetne javítani a helyzeten, és - figyelembe véve az elmúlt évek utasforgalmi adatait, valamint a területi adottságokat - arra jutottak: a környezetkímélő, kényelmes utazást biztosító villamos lenne a legjobb megoldás. Sebestyén szerint a villamos nemcsak a helyközi, hanem a két városon belüli közlekedési gondokon is enyhítene. A tervezett járat ráadásul egyedülálló tu-risztikai látványosság lenne, mivel az egyvágányos pályán nosztalgiakocsik közlekednének.

A balatoni villamos ötlete meglepő, de nem új: Keszthelyen ugyanis - mint azt Czoma Lászlótól, a Helikon Kas-télymúzeum igazgatójától megtudtuk - már felvetődött egy városon belüli keskeny nyomtávú vasút megépítésének ötlete. Száz éve, 1907 nyarán pedig hatósági bejárást is tartottak a városban, hogy megvizsgálják, merre vezethetne a villamospálya. A terv végül gazdasági okok miatt merült feledésbe.

Arra a kérdésünkre, hogy most honnan lesz pénz, Sebestyén István azt felelte: úgy dolgozták ki a tervet, hogy az a lehető legnagyobb uniós támogatást kapja. Számításaik szerint - mivel a projekt idegenforgalmi, regionális és infrastrukturális fejlesztéseket is magába foglal - akár 80 százalékos uniós támogatást is elérhetnének, így az 1,7 milliárd forintos beruházáshoz körülbelül 340 milliós önrészt kellene előteremteni. A programigazgató szerint, ha a tervet támogatja a két város, akkor már az idén elkezdik a költségvetés és a nyomvonalterv részletes kidolgozását, valamint annak a társaságnak a megalakítását, amelyik pályázna, építtetne, s végül üzemeltetné az ideális esetben már 2008-ban elinduló balatoni villamost.

Az ügynökség ötletét támogatja a két érintett város, de tegyük hozzá: a polgármesterek a részletek ismerete nélkül egyelőre szűkszavúan nyilatkoznak. Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere azt mondta: az ötlet jó, de ahhoz, hogy a város érdemi döntést hozhasson, mindenekelőtt el kell készíteni a pontos nyomvonaltervet, s a beruházás költségvetését.

Vértes Árpád, Hévíz polgármestere is egyértelműen előnyösnek ítélte a tervet. Mint mondta: készek az együttműködésre.