Bush már "béna kacsa"
Beehner elismeri, hogy amerikai részről van egy kis képmutatás az "iszlám" atombombától való félelemben: Pakisztánnak már van atomfegyvere, és jószerével csak Pervez Musarraf elnöknek köszönhető, hogy az egyelőre nem juthat terroristák kezére. Csakhogy Pakisztán Iránnal ellentétben nem támogatja a Hezbollahot és Hamaszt, és nem hirdeti nyíltan Izrael megsemmisítését. - Musarrafra Amerikának szüksége van az al-Kaida elleni küzdelemben és India ellensúlyozására, míg Irán jelenleg a legnagyobb zavaró tényező a Fehér Ház által elképzelt új Közel-Keleten - felelte a szakértő arra a kérdésre, hogy miért elfogadhatatlan Washington számára az iráni atomfegyver puszta gondolata.
Ráadásul Teheránt már többször rajtakapták, hogy megpróbálta becsapni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, ami önmagában is súlyos probléma. Az irániak arra hivatkoznak, hogy szükségük van az atomenergiára, ám ezt a Nyugat nem hiszi el, hiszen dúskálnak a kőolajban és a földgázban.
Irán az amerikai szakértő szerint ravasz politikát folytat. Egyelőre nem az atomfegyver megépítése, csupán a szükséges tudás és technológia megszerzése a cél. Mindezt úgy, hogy közben az ország ne szigetelődjön el, sőt, a Közel-Kelet felemelkedő nagyhatalmává válhasson. Ehhez nem elegendő csupán a kínai és az orosz kapcsolatok ápolása. Az iráni olajinfrastruktúra elavult, a modernizálás jelentős befektetést és technológiaimportot igényel. Az ENSZ-szankciókról folyó mostani tárgyalások miatt pedig nemcsak az amerikai, hanem a német, a brit vagy a francia bankok is kivárnak.
Az USA jelenleg nem akar háborúba keveredni Iránnal. Ehelyett "háború alatti szinten" tett lépésekkel fokozza a Teheránra nehezedő nyomást. Ilyen például a térségbe vezényelt két repülőgép-hordozó vagy az Irakban lévő iráni állampolgárok őrizetbe vétele és kihallgatása. Az iráni vezetés attól tart, hogy Washington igazi célja a teheráni rendszerváltás, és valóban, sok amerikai szakértő véli úgy, hogy a helyzetet egy barátságosabb, mérsékeltebb iráni kormány hatalomra kerülése oldhatná meg.
Arra a kérdésre, hogy van-e idő kivárni a belső fordulatot, Beehner azt válaszolta, hogy a jelentések szerint Teherán legalább 3-5 évre van az első kísérleti robbantástól, bár ezen a téren lehetnek meglepetések. Annyit maguk is elismernek, hogy a vártnál lassabban haladnak az urándúsítással, és fizetési viták miatt Oroszország is lassította a busehri atomerőmű befejező munkálatait.
A háború nemcsak katonai, hanem amerikai belpolitikai okokból sem valószínű. A második mandátumának második felében járó George W. Bush elnök már "béna kacsának" tűnik, és a külpolitikát egyre inkább a pragmatikusnak tartott szárny határozza meg. Igaz, Dick Cheney alelnök továbbra is azon a véleményen van, hogy egy nukleáris Irán a közel-keleti békefolyamat végét jelentené. Mások szerint azonban nem. - A legjobb persze a tárgyalás lenne. Én azt hiszem, hogy Iránt háború nélkül is le tudjuk ültetni az asztalhoz - mondta lapunknak Lionel Beehner, aki szerint az a legnagyobb kockázat, hogy a magát tehetetlennek érző Fehér Ház esetleg az iráni nukleáris létesítmények elleni egyoldalú katonai lépésre ösztönözheti Izraelt.
