Az áldozatok majd másfél ezer hozzátartozója mellett az emlékmű felavatásán jelen volt José Luis Rodríguez Zapatero kormányfő, miként Mariano Rajoy, az ellenzéki Néppárt vezetője is. A megemlékezés néma csendben zajlott, beszédek nem voltak. Csupán Pablo Casals Madárdal című, csellóra írt műve hangzott fel. Alighanem a szervezők ily módon akarták elkerülni, hogy az évforduló politikai összeütközéssé fajuljon - írta publicisztikájában a konzervatív ABC napilap.

A 191 halálos és 1800 sebesült áldozatot követelő robbantások tetteseiről, indítékáról a vita a mai napig nem csitult. A merényletkor kormányon lévő Néppárt a baszk szeparatista ETA-t gyanúsította meg, s miután a nyomok iszlám terroristákra utaltak - három nappal később - Aznar pártja választási vereséggel fizetett a vádaskodásáért. Zapatero szocialista kormánya pedig visszavonta a spanyol katonákat Irakból. Majd tavaly élt a Baszkföld függetlenségéért négy évtizede harcoló, időnként terrormódszereket alkalmazó ETA tűzszüneti ajánlatával, s béketárgyalásokba kezdett a Néppárt tiltakozása ellenére. A decemberi madridi reptéri merénylet (két ecuadori halálos áldozattal) töltetet adott az ellenzék mozgósítására: például most szombaton - 24 órával az atochai emlékmű felavatását megelőzően - százezrek tüntettek Madridban a Zapatero-kormány ellen, mert kegyelmet adott egy hetek óta éhségsztrájkot folytató ETA-tagnak.

Zapaterónak - és persze a spanyol társadalomnak is - érdeke, hogy egyértelműen tisztázódjon a három évvel ezelőtti merénylet. Egy hónapja tart a robbantások 29 feltételezett tettesének és cinkosának (köztük a gyutacsokat szállító spanyol állampolgárok) pere. A hét fővádlott arab, maghrebi származású, akik azonban egyelőre tagadják a vádakat. Az ügyészek szerint egy az al-Kaidához ugyan közvetlenül nem kötődő, de annak stratégiájával egyetértő, az iszlám dzsihádot hirdető terrorcsoportról van szó. A perben mintegy 600 tanút és szakértőt hallgatnak meg, a tárgyalás hónapokig elhúzódhat.

A szakértők szerint Spanyolország továbbra is az iszlám terroristák egyik fő célpontja Európában. Lehetnek "alvó csoportok", s azt sem lehet kizárni, hogy az Afrikából érkező menekülthullámmal jönnek újabbak. A rendőrség 2004. márciusa óta két merényletkísérletet már meghiúsított, s mintegy 300 feltételezett iszlám aktivistát tartóztatott le. Az ellenzéki Néppárt néhány hangadója kitart az eredeti gyanújuk mellett. Szerintük felelőtlen a Zapatero-kormány, hogy nem jár utána az iszlám szélsőségesek és az ETA közötti esetleges kapcsolatnak, még ha a vádiratban nincs is ilyen utalás.

Az emlékmû belsejében