Eredménytelenül zárult a jeruzsálemi csúcs
Izrael komolyan veszi a szaúdi béketervet, de az elfogadásához még változtatásokra van szükség - ezt üzente az arab nemzeteknek Ehud Olmert izraeli kormányfő Mahmud Abbasz palesztin elnökkel folytatott tegnapi találkozója előtt. A két vezető egy hónap leforgása alatt most találkozott másodszor, ám szakértők nem várnak áttörést a megbeszéléstől - írta a Reuters. A rendszeres kapcsolattartás egyébként kifejezett amerikai kérés volt.
- Ahogy korábban többször is hangsúlyoztuk, a szaúdi kezdeményezést komolyan vesszük, ebben nem változott az álláspontunk - jelentette ki az izraeli kormányfő. Olmert közölte: reméli, hogy az Arab Liga március 28-án Rijádban tartott csúcstalálkozóján megerősítik a 2002-ben Bejrútban kidolgozott szaúdi-arab békekezdeményezés "pozitív elemeit". Cipi Livni külügyminiszter március elején még azt nyilatkozta: a zsidó állam nem tudja elfogadni jelen állapotában az arab kezdeményezést. Abbasz kizárta a dokumentum módosításának lehetőségét, és ugyanezt hangsúlyozta Amr Musza, az Arab Liga főtitkára is.
A szaúdi kezdeményezést, módosításokkal, az Arab Liga 2002-es csúcstalálkozója Bejrútban fogadta el. Valójában pánarab békekezdeményezést jelent, amelyben azt ajánlják Izraelnek: ha visszahúzódik az 1967-es határok mögé, az egész arab világ rendezi vele kapcsolatait, és elismerik létét. A kezdeményezés emellett egy "megállapodáson nyugvó, igazságos megoldásra" szólít fel a palesztin menekültek ügyében az ENSZ BT 1994-es határozata alapján. Ez utóbbi eredetileg nem volt a szaúdi kezdeményezés része. A dokumentumot "újraindítják" a márciusi rijádi Arab Liga csúcson.
Az elmúlt hetekben arról lehetett hallani, hogy Olmert tikos tárgyálasokat folytat a szaúdi nemzetbiztonsági tanácsadóval, Bandar bin Szultan herceggel. A szaúdi herceg állítólag (amerikai nyomásra) megpróbálja úgy módosítani a kezdeményezést, hogy az megfeleljen Izraelnek - emlékeztetett a Jerusalem Post című napilap. Izrael számára elfogadhatatlan a palesztin menekültek visszatérése, és kifogásolja, hogy a 67-es határok mögé való visszavonulás nem vesz tudomást a terepen azóta létrejött változásokról (például zsidó telepek).
Olmert kijelentése azonban jelezheti az arab világnak: ha engednek a szaúdi nyomásnak, elfogadhatóvá válhat a kezdeményezés, vagy legalábbis további izraeli-palesztin békemegállapodások alapja lehet. Irán megerősödése közelebb sodorta egymáshoz az amerikai szövetségesként számon tartott Izraelt és Szaúd-Arábiát.
A tegnapi Abbasz-Olmert tárgyalás témája volt még többek közt a november végén Gázában kötött tűzszünet. A megállapodás ellenére azóta 140 rakétát lőttek ki palesztinok Izrael területére. Éppen ezért Olmert nem egyezik bele a tűzszünet kiterjesztésébe, és nem is hajlandó találkozni az új egységkormány fatahos minisztereivel.
Az Abbasz vezette Fatah-mozgalom és a Hamasz által létrehozandó egységkabinet összetételéről nem sikerült még megegyezniük a feleknek, pedig másfél hete írtak erről alá keretegyezményt Mekkában. A két rivális mozgalom közötti feszültség azonban nem csökkent. Tegnap Gázában a Fatah fegyveresei összetűzésbe keveredtek a kormányzó Hamasz embereivel, akik közül egy fegyveres meghalt.
Izrael jelezte: addig nem veszi fel a kapcsolatot az egységkormánnyal, amíg az nem ismeri el Izraelt, nem tagadja meg az erőszak használatát, illetve nem fogadja el a korábbi békeegyezményeket. Abbasz ugyanakkor rendszeresen hangsúlyozza, hogy az izraeli-palesztin konfliktus megoldására hivatott tárgyalások kizárólag az ő hatáskörébe tartoznak.
