Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár (és a valójában döntéshozó, hat nagyhatalomból álló csoport) megbízottja szombaton egy utolsó tárgyalásra hívta Szerbia és a koszovói albánok vezetőit Bécsbe. A feleket az elnökök és miniszterelnökök, valamint főtárgyalóik képviselték. Mint előre várható volt, Szerbia elutasította a tervet, a koszovói albánok pedig elfogadták.

Ezután Ahtisaari bejelentette: mivel a tartomány elszakadása kérdésében a szerb és az albán álláspont kibékíthetetlenül ellentétes, nincs értelme tovább tárgyalni. A közvetítő a hónap végén az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti a tervet, amely nemzetközi gyámság alá helyezné Koszovót - de ettől eltekintve a tartomány végleg kiszakadna Szerbiából, és létrejönne a második független albán állam (amely nem egyesülhetne Albániával).

Ahtisaari tizenegy ponton módosította eredeti "papírját", ezek után a szerbek a maguk számára még rosszabbnak tartják a tervezetet. Szerbia szerint eleve elfogadhatatlan, hogy szuverén országuk területét tizenöt százalékkal megcsonkítsák, az albánoknak be kellene érniük egy totális autonómiával Szerbián belül. Az albánok viszont csak Koszovó függetlenségét fogadják el, cserébe a koszovói szerb kisebbség kap totális autonómiát az új államban.

Noha Ahtisaari kompromisszumnak tartja a tervét, lényegében az albán törekvéseket elégíti ki. Amerika és az Európai Unió szerint ez megfelel a realitásoknak, de egy kisebbség ilyen elszakadása külön államba egyszeri és egyedi eset, nem példa más kisebbségek számára.

A szerbek abban bíznak, hogy a BT-ben hosszas alkudozás következik, és orosz-kínai segítséggel legalább papíron elkerülhetik Koszovó végleges elvesztését. Moszkva azonban nem ígérte meg, hogy megvétózza az Ahtisaari-tervre alapuló új BT-határozatot (valószínűleg legfeljebb tartózkodik Kínával együtt). Így a nyár közepére Koszovó hivatalos elszakadása bekövetkezhet, és az EU-gyám felügyeletével megalakulhat az immár albánul elnevezett Kosova Köztársaság. A kétmillió lakos közül nyolcvanezer szerb, ők a kettős állampolgárság mellett teljes autonómiát és nemzetközi védelmet kapnak.

Három kérdésben nagy a bizonytalanság: hogyan hat Szerbiára a súlyos veszteség, költöznek-e újabb szerb csoportok Koszovóból a Vajdaságba, és életképes lesz-e az új Kosova? Belgrádban május végére alakulhat meg az új kormány, amelynek a radikális nacionalistákkal szemben kellene vigaszt és távlatot nyújtani.

Bár logikailag nem kizárt, nem valószínű, hogy a boszniai szerb országrész átcsatlakozna Szerbiához, "kárpótlásként" Koszovóért. Ezt a nagyhatalmak megakadályozzák, és a boszniai szerbek is egyre kevésbé vágynak Szerbiához.

Kostunica szerb kormányfõ, Tadics elnök és Draskovics külügyminiszter Bécsben tartanak sajtótájékoztatót