Anyai nagynénje vette magához Bernadettet. A hatéves szegedi kislány napokig őrizte bérelt panellakásukban halott édesanyját, mire maradék bátorságát összeszedve segítséget kért a szomszédban. A gyermeket rövid kórházi ápolás után a rendőrök vitték el anyja testvéréhez.

- Minden érintett családtagot és hozzátartozót meghallgatva az ideiglenes elhelyezés véglegesítése mellett döntöttünk, mivel a kislány jó kapcsolatban van a nagynénivel és erősen kötődik hozzá - mondta el dr. Tárai Éva, a szegedi gyámhivatal vezetője, aki érthető okokból azt nem árulta el, hogy a családtagok közül ki vette volna még magához Bernadettet. Az érintettek közül egyelőre senki nem fellebbezett a határozat ellen. A család korábban nem került a város gyermekjóléti szolgálatának látókörébe, elhanyagolásról szó sem volt. Váratlan tragédia történt.

A hozzátartozók többnyire képesek különösebb vita nélkül megegyezni a gyermek elhelyezésében. A láthatás körül azonban már akadhatnak konfliktusok. Egy nagymamától például a másik nagyszülő tiltotta el az unokáját, mondván egy gyilkos anyjának nem lehet köze a gyerekhez. A gyermek anyját ugyanis az apja ölte meg - idéz fel egy meghökkentő esetet saját praxisából dr. Szűcs Andrea családjogász.

A magyar gyerekek 5-8 százaléka árva. A pontos adat nem ismert. A hivatalos listán ugyanis csak azok szerepelnek, akik után árvaellátást fizet az állam. Idén januárban 110 ezren voltak, négyezerrel többen, mint két évvel korábban.

- Valódi árvák ritkán kerülnek gyermekotthonba. A 2500 fővárosi állami gondozott többségének élnek a szülei. Az árváknak ugyanis első körben a hozzátartozók között keresnek gyámot az illetékes gyámhivatal munkatársai. Ha a családban nincs erre alkalmas személy, akkor a gyermek életkorához, személyiségéhez és egyéb kötődési pontjaihoz - például iskola - térben is leginkább illő örökbefogadókat keresnek - magyarázza dr. Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese.

Azt elismeri, hogy kamaszoknak nagyon nehéz örökbefogadókat találni. Pedig ideális alanyok, hiszen korábban is családban éltek, így képesek a kötődésre. Általában százszázalékos sikerrel illeszkednek be új családjukba - hangsúlyozza a gyermekvédelmi szakember. - Ha nem sikerül örökbefogadókat találni, akkor a helyi gyermekvédelmi szolgálat nevelőszülőket keres az árvának. Így történt ez annak az ötéves kislánynak az esetében is, aki fél éve került hozzánk. Anyukája végső stádiumos rákbeteg volt, így már nem tudta ellátni gyermekét. Hozzátartozókat pedig nem találtunk. A gyerek miközben a mamáját még látogatta a kórházban, leendő nevelőszüleivel is ismerkedett. Így amikor magára maradt, ismerős családban folytathatta az életét.

Kamaszoknak azonban nevelőszülőt sem könnyű találni. A fővárosi gyermekotthonokban élő kétszáz árva szinte mindegyike tizenéves. Sőt a korábban családban elhelyezett árvák közül is többen kerülnek ilyen korban állami gondozásba. A kapcsolatok azonban nem szakadnak meg teljesen, hiszen a hozzátartozók többnyire továbbra is látogatják a gyermeket. Az is előfordul, hogy a befogadó család pénzügyileg lehetetlenül el, és képtelen eltartani az árvát. Ebben az esetben formailag ugyan állami gondozásba vesszük a gyermeket, ám a gyakorlatban ugyanabban a családban élhet tovább. Gyámjai viszont a többlettámogatással kikerülhetnek a krízishelyzetből.

Az árvákat befogadó családok nem sok pénzügyi segítségre számíthatnak. A gyermekek után járó általános juttatások mellett árvaellátás illeti meg őket. Ez olyan, az egyik vagy mindkét szülőjét elvesztett gyermeknek jár, akinek a szülei megszerezték a nyugdíjfolyósításhoz szükséges szolgálati időt. Az ellátás mértéke félárvák esetében az elhunyt szülő által megszerzett szolgálati idő, illetve korábbi kereset alapján megállapított nyugdíj 30 százaléka, míg a teljesen árváké 60 százalék gyermekenként. Ez havonta átlagosan 30 ezer forintra jön ki. Ennyit kaphat az árva, illetve gyámja 16 éves koráig, illetve nappali tagozatos diákként 25 éves koráig.

Nem nagy összeg. Különösen akkor, ha az árvának ebből kellene rendeznie elhunyt szülőinek adósságát is. Az örökség ugyanis időnként nem csak vagyont jelent, hanem kifizetetlen számlákat is. S ez korántsem ritka eset. Gondoljunk csak a hitelre vett lakások, autók százezreire. Ha az örökös nem fizeti a törlesztőrészleteket - márpedig iskolásként ezt aligha teheti -, akkor a lakást, autót elárvereztetheti a hitelt folyósító bank. Az árvák öröksége feletti őrködés szintén az illetékes gyámhivatal feladata.