Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár (és a valójában döntéshozó, hat nagyhatalomból álló csoport) megbízottja szombaton egy utolsó tárgyalásra hívta Szerbia és a koszovói albánok vezetőit Bécsbe. A feleket az elnökök és miniszterelnökök, valamint főtárgyalóik képviselték. Mint előre várható volt, Szerbia elutasította a tervet, a koszovói albánok pedig elfogadták.

Ezután Ahtisaari bejelentette: mivel a tartomány elszakadása kérdésében a szerb és az albán álláspont kibékíthetetlenül ellentétes, 14 eredménytelen hónap után nincs értelme tovább tárgyalni. A közvetítő a hónap végén az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti a tervet, amely nemzetközi gyámság alá helyezné Koszovót, de ettől eltekintve a tartomány végleg kiszakadna Szerbiából, és létrejönne a második független albán állam (amely nem egyesülhetne Albániával).

Ahtisaari összesen tizenegy ponton módosította eredeti "papírját", ezek után a szerbek a maguk számára még rosszabbnak tartják a tervezetet. Szerbia szerint eleve elfogadhatatlan, hogy szuverén országuk területét tizenöt százalékkal megcsonkítsák, az albánoknak be kellene érniük egy totális autonómiával Szerbián belül. Az albánok viszont csak Koszovó függetlenségét fogadják el, cserébe a koszovói szerb kisebbség kap totális autonómiát az új államban. Noha Ahtisaari kompromisszumnak tartja a tervét, lényegében az albán törekvéseket elégíti ki. Amerika és az Európai Unió szerint ez megfelel a realitásoknak, de: egy kisebbség ilyen elszakadása külön államba egyszeri és egyedi eset, nem példa más kisebbségek számára.

A szerbek abban bíznak, hogy a BT-ben hosszas alkudozás következik, és orosz, valamint kínai segítséggel legalább papíron elkerülhetik Koszovó végleges elvesztését. Moszkva azonban nem ígérte meg, hogy megvétózza az Ahtisaari-tervre alapuló új BT-határozatot (valószínűleg legfeljebb tartózkodni fog, Kínával együtt). Így a nyár közepére Koszovó hivatalos elszakadása bekövetkezhet, és az EU-gyám felügyeletével megalakulhat az immár albánul elnevezett Kosova Köztársaság. A kétmillió lakos közül mintegy nyolcvanezer szerb, ők a kettős állampolgárság mellett teljes autonómiát és nemzetközi védelmet kapnak.

Három következő kérdésben nagy a bizonytalanság: hogyan hat Szerbiára a súlyos veszteség, költöznek-e újabb szerb csoportok Koszovóból a Vajdaságba, és életképes lesz-e az új Kosova. Belgrádban május végére alakulhat meg az új kormány, amelynek a radikális nacionalistákkal szemben kellene valamilyen vigaszt és távlatot nyújtani.

Noha logikailag nem kizárt, egyelőre nem valószínű, hogy a boszniai szerb országrész átcsatlakozna Szerbiához, egyfajta "kárpótlásként" Koszovóért. Ezt a nagyhatalmak megakadályozzák, és maguk a boszniai szerbek is egyre kevésbé vágynak Szerbiához.     

ENSZ-békefenntartók Pristinában