Bár a nagykövet elismerte, hogy nem volt "lényegi" a megbeszélés közte és a bagdadi iráni misszió vezetője között, elmondta, hogy felvetette neki a fegyverszállítások ügyét az iraki lázadóknak. Az iráni nagykövet tagadta az amerikai vádat, ugyanakkor szemére vetette kollégájának, hogy az Irakban állomásozó amerikai katonák több iráni tisztségviselőt is őrizetbe vettek az elmúlt hetekben. Khalilzad erre azzal válaszolt, hogy az amerikai hatóságok "figyelemmel kísérik az Irakban tartózkodó irániak viselkedését."

A nemzetközi Irak-konferenciáról szólva Khalilzad kifejtette: az általános légkört a munka jellemezte, konstruktív eszmecsere folyt, "senki sem verte ököllel az asztalt", ugyanakkor a viták őszinték voltak. Különösen gyümölcsözőnek nevezte a megbeszéléseket Irak újjáépítéséről és azt, hogy a résztvevők elfogadták munkacsoportok alakítását a biztonság, a menekültek, az olaj és a villamos energia kérdéseiben.

Washington és Teherán az 1979-es iráni iszlám forradalom után szakította meg egymással a diplomáciai kapcsolatokat, és az Egyesült Államok mindeddig elutasította a közvetlen kapcsolatokat arra hivatkozva, hogy Irán előbb fagyassza be nukleáris programját. Az elmúlt hetekben azonban úgy tűnt, Washington nyitottabb a Teheránnal való közvetlen kommunikációra.

Khalilzad mindazonáltal hangsúlyozta: a mostani kapcsolatfelvétel egy többoldalú tárgyalás keretben történt, amelynek középpontjában az iraki helyzet volt és ez nem jelent alapvető változást az amerikai politikában.

Bíztató jelnek nevezte, hogy mind Irán, mind Szíria ígéretet tett egy stabil Irak, az iraki felekezetek közötti megbékélés támogatására.

Reményét fejezte ki, hogy hasonló szemtől-szembeni tárgyalások létrejöhetnek azon a miniszteri szintű találkozón, amelyet a részt vevő felek terveznek, s amelyen a tervek szerint részt vesz Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is.

(MTI)