Március 15-én délelőtt katonai tiszteletadás mellett a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében vonják fel a Magyar Köztársaság lobogóját a Kossuth téren. Az aktus előtt a köztársasági elnök ad engedélyt az ünnepség megkezdésére és a nemzeti lobogó felvonására. Olyan eset a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy a köztársasági elnök nem vett részt az eseményen. Sólyom László viszont az idén március 15-én a délelőtti órákban még nem hivatalos magánlátogatáson Erdélyben lesz.

Az MTI úgy értesült, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) és az Országgyűlés Hivatala eltérően értelmezi az erre vonatkozó szabályokat. Az alkotmány szerint az államfők átmeneti akadályoztatása esetén a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A KEH - az MTI információi szerint - úgy látja: az, hogy Sólyom László március 15-én délelőtt még nem hivatalos magánlátogatáson Erdélyben lesz, a szó jogi értelmében nem azt jelenti, hogy akadályoztatva van, ráadásul a nemzeti lobogó felvonása nem közjogi esemény, így nem kell átadnia államfői funkcióját.

Az Országgyűlés Hivatala viszont közjogi eseménynek tekinti a nemzeti ünnepen anemzeti lobogó felvonását, ezért szerintük Szili Katalinnak kellene helyettesítenie az államfőt. A távirati iroda úgy tudja, hogy az államfő végül nem átadta a tisztségével járó feladatot, hanem helyettest jelölt ki maga helyett, és a miniszterelnököt kérte meg erre a feladatra. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal jelezte a Miniszterelnöki Hivatalnak Sólyom László kérését, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vállalta a helyettesítést.

Kerényi György, a házelnök kabinetfőnöke nem kívánta kommentálni az ügyet. Az MTI-nek azt mondta: véleményük szerint, ha egy konkrét esetre nincs konkrét szabályozás, akkor az alkotmány betűje és szelleme az irányadó.

Az MTI által megkérdezett szakemberek, Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár és Görög Ibolya protokollszakértő a távirati iroda kérdésére egyaránt úgy fogalmazott: a köztársasági elnök ilyen esetben nem helyettesíthető. Az alkotmányjogász hozzátette: az alaptörvény csupán arról rendelkezik, hogy az államfői jogkört a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy a megbízatás idő előtti megszűnése esetén ki és hogyan gyakorolja.

A március 15-i lobogó felvonással kapcsolatos kérdésre Halmai Gábor azt mondta: "Az alkotmány alapján ezt a problémát nem lehet megoldani." Hasonlóképpen nyilatkozott Görög Ibolya, aki azt is mondta: a köztársasági elnök nem bízhat meg mást a helyettesítésével. "Az államfőség nem átadható" - hangsúlyozta a protokollszakértő. A szóban forgó kérdéssel összefüggésben ugyanakkor megjegyezte: Sólyom László nyilván egyeztet arról, ki ad engedélyt az állami lobogó felvonására március 15-én.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője   közleményében kiemelte: a nemzeti lobogó felvonását törvény írja elő nemzeti ünnepeken, ugyanakkor a jogszabály a kapcsolódó protokolláris eseményeket nem szabályozza.

A Köztársasági Elnöki Hivatal szerint az államfő közreműködése a lobogó felvonásán - a díszzászlóalj megtekintése és az engedély megadása a nemzeti lobogó felvonására - nem köztársasági elnöki hatáskör gyakorlása, hanem az államfő személyéhez kapcsolódó protokolláris cselekmény. Ezért ilyen esetben nem merül fel az Alkotmány köztársasági elnök helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása. Az államfő protokolláris cselekményeinek helyettesítésére pedig nincs szükség - fejtette ki Kumin Ferenc.

(MTI)

Ünnepélyes zászlófelvonás