A kilencvenes évek éllovasából mára sok tekintetben - de nem minden mutatóban természetesen, például az ipari termelés, az export számai továbbra is kedvezőek - sereghajtóvá vált Magyarország. Nemzetközi elemzői, intézményi körökben is mindinkább így könyvelik el.

Az Eurostat a héten tette közzé, hogyan emelkedett a nemzeti össztermék (GDP) a negyedik negyedévben. Nos, az eurózóna, amelyhez képest a magyar gazdaság hosszú időn át legalább két százalékponttal gyorsabban bővült, 3,3 százalékos növekedést produkált, Magyarország pedig 3,4 százalékost. (Az unió statisztikai hivatala a naptári hatással kiigazított adatot veszi figyelembe, ez kicsivel magasabb, mint a korrigálatlan szám. Mint a Központi Statisztikai Hivatal tegnap megerősítette, a negyedik negyedévben a naptári hatás nélkül 3,2 százalék volt az iram, 2006-ban pedig 3,9 százalék.) Az említett negyedévben Észtország 11,2, Szlovákia 9,6, Litvánia 7, Lengyelország 6,6, Csehország 5,8, Finnország 5,3, Svédország 4,9, Spanyolország 4 százalékkal gyarapította a GDP-t. S míg ezek az országok az Európai Bizottság előrejelzése szerint a következő években is tartják a jó iramot, a magyar gazdaság további lendületet veszít, hozzávetőlegesen 2,5 százalékra lassul, mert az unió legnagyobb államháztartási hiányát, a 2006-ban a GDP 10 százalékára rúgó deficitet gyorsan és radikálisan csökkentenie kell. Közben az egy főre jutó GDP tekintetében a régóta száguldó Észtország megelőzte Magyarországot, Szlovákia hamarosan behozza, akárcsak Litvánia és Lettország. Az idén csatlakozott Romániában és Bulgáriában ez a mutató még nem éri el a magyar felét sem, mindazonáltal a növekedés üteme gyorsabb, s az egyensúlyi adatok is kedvezőbbek, bár számos reformot azért még végre kell hajtani.

Főbb gazdasági mutatók a 10 EU-taggá vált országban 2007-ben

Ezt tükrözi az ICEG kutatóintézet és a Portfolio.hu által összeállított konvergenciaindex, amely több tényező - gazdasági növekedés, egy főre jutó GDP, államháztartási hiány, államadósság, árszínvonal, bérköltség, külső finanszírozási igény - alapján állítja fel az új tagországok felzárkózási listáját. Románia és Bulgária még hiányzik az összesítésből, így a három balti és az öt közép-európai ország között Magyarország a friss elemzés szerint az utolsó helyre esett vissza. Elsősorban a megbomlott pénzügyi egyensúly, illetve e helyzet korrekciójának a gazdasági növekedésre gyakorolt, feltehetően időlegesen kedvezőtlen hatása miatt. A tanulmány szerzői egyébként úgy találták, hogy a konvergenciafolyamat mind a nyolc országban megtorpant: miközben általában magas maradt a növekedés üteme, mind az inflációt, mind az államháztartási egyensúlyt inkább romlás jellemezte.

Az Európai Bizottság most először értékelte az idén csatlakozott két tagország konvergenciaprogramját. Bár az alacsony egy főre jutó nemzeti jövedelem miatt mindkét országnak van mit behoznia, a vélemény alapvetően kedvező, s persze rámutat a következő évek azon kihívásaira, amelyek középtávon megint újrarendezhetik a térség tíz uniós államának erősorrendjét.

Románia rendkívül dinamikusan, nyolcszázalékos évi ütemben fejlődött tavaly, s az iram az idén a fenntarthatóbb hat százalékra mérséklődik. S miközben a büdzsé hiánya tavaly alatta maradt az euróbevezetés feltételéül támasztott három százaléknak, az egyenleg fokozatosan romlott, hiszen 2005-ben még 0,7 százalékos hiányt tervezett 2006-ra, s ebből megközelítően három is lehet. Az idén pedig akár még nagyobb lehet a deficit. Dicséretes viszont, hogy az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva 13 százalékra csökkent, vagyis bőven alatta van a hatvanszázalékos küszöbnek. Az átlagos infláció viszont 6,6 százalék volt tavaly, s csak fokozatosan mérséklődik (igaz, idén a várakozás szerint már 5 százalék alatt lesz). Az euróhoz nagyjából ennek harmada kellene. A feketegazdaság is kiterjedt az egykulcsos szja bevezetése ellenére.

A bolgár gazdaság is évi hat százalékkal bővül, az államadósság a GDP száz százalékáról harmincra esett vissza, az infláció viszont hét százalék felett van, a folyó mérleg deficitje pedig elérte a GDP 16 százalékát, ezt azonban fedezi a külföldi tőkebeáramlás. A költségvetésben tavaly háromszázalékos többlet keletkezett, s a bizottság sürgette ennek fenntartását, hogy bele lehessen kezdeni az államháztartás, a nyugdíj- és egészségügyi rendszer reformjába.

Az EU-taggá vált tíz egykori kommunista kelet-európai országban gyakorlatilag leállt a reformfolyamat, áll a The Economist legújabb számának térségi elemzésében. A vezető londoni gazdaságpolitikai hetilap szerint ugyanakkor "Kelet-Európának soha nem ment ilyen jól, mint most"; a legtöbb ország lehorgonyzott a NATO-ban és az EU-ban, a térség "virágzik, stabil, demokratikus és biztonságos". A GDP-növekedési ütemeken mindenki csak csodálkozik, a hangulat mégis meglepően komor. A térségből milliók vándoroltak külföldre dolgozni, ami a bérek megugrásához vezetett, veszélyezteti a versenyképességet és aggasztja a befektetőket. Azok az országok, amelyek még nem az EU tagjai, attól tartanak, hogy gyors reformokkal sem tudnak majd bejutni, abban a tíz volt kommunista országban azonban, amely már "a klub tagja", a reformok jórészt megtorpantak, áll az elemzésben. A folyóirat szerint Romániában "látványosan véget ért" az a politikai fegyelem, amely a csatlakozás előtti időszakot jellemezte, Szlovákiában pedig elképzelhető akár a reformfolyamat visszafordítása is, és a térségben sehol sem látszik valószínűnek - Szlovénia példáját követve - a rövid időn belüli euróövezeti csatlakozás. A lap szerint a legközvetlenebb aggodalom az, hogy gazdasági krach következik be, ami elkezdődhet például a balti országokban.