Az arab hírtelevízió hivatalos brit forrásokra hivatkozva számolt be Rauf Abdel Rahman bíró brit földre meneküléséről.

A bíró néhány hónapig vezette azt a büntetőpert, amely csaknem egy éven át tartott a hatalmától 2003 áprilisában megfosztott iraki diktátor és vádlott-társai ellen emberiesség elleni bűnök miatt. Az ország korábbi teljhatalmú vezetőjét tavaly november 5-én ítélte halálra az iraki különleges törvényszék, az ítéletet később megerősítette a fellebbviteli bíróság.

Szaddám Huszeint és hét vádlott-társát azért a mészárlásért vonták felelősségre, amelyet az iraki hatóságok Dudzsail síita helységben követtek el. A síita településen 1982-ben sikertelen merényletet hajtottak végre az elnök gépkocsioszlopa ellen; a merénylők bosszút akartak állni azért, hogy a rendszer 1980-ban meggyilkoltatta Mohammed Bakr asz-Szadr síita nagyajatolláhot. A merénylet után Szaddám kísérői a helyszínen agyonlőttek számos férfit, majd a diktátor bombáztatta Dudzsailt, és leromboltatott ültetvényeket, amelyek a lakosság létalapjául szolgáltak. Később kivégeztetett több mint 140 férfit és ifjút.

Szaddám Huszeint tavaly december 30-án felakasztották, két vádlott-társát - féltestvérét, Barzán at-Tikríti volt titkosszolgálati vezetőt és a volt forradalmi bíróság vezetőjét, Avad al-Bandart - pedig január 15-én végezték ki.

Irak lakosságát megosztotta az egykori diktátor kivégzése. A többségi síiták és a kurdok - akik sokat szenvedtek Szaddán Huszein országlása alatt - örültek halálának, a diktátor bukásáig az Irakot kormányzó szunnita kisebbség - amelynek soraiból Szaddám Huszein is származott - viszont őszintén gyászolta az ország egykori vezetőjét. A diktátor bukása után új iraki kormány és az arab országba vezényelt amerikai csapatok ellen egyszerre fegyveres harcot folytató iraki szélsőségesek kegyetlen bosszút esküdtek Szaddám Huszein haláláért.

(MTI)