– A hivatal tévesen ítélte meg a tényeket, mert ebben az esetben a Szlovákiai Villamosművel többségi tulajdonrészét birtokló Enel nem csupán bérli, hanem üzemelteti is a létesítményt. Ilyen esetben pedig a hatályos jogszabály szerint kötelező a versenytárgyalás kiírása, ami ezúttal elmaradt. Ezért az egyezség kezdettől fogva érvénytelen – közölte a pozsonyi főügyészség képviselője.

Több szlovák szakember attól tart, hogy ha Pozsony felmondaná a bérleti szerződést, akkor az olaszok akár 50 milliárd koronás kártérítést is követelhetnének. Ugyanis az egyezség arról is rendelkezik, hogy ha a bérbe adó módosítani kívánja vagy megszünteti az ötven évre kötött egyezséget, akkor a Bősön megtermelt villanyáram értékesítéséből adódó, feltételezett harminc esztendős haszonnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A bősi létesítmény tavalyi nyeresége 1,5 milliárd korona (11 milliárd forint) volt, de a villanyáram ára várhatóan növekedni fog az elkövetkező esztendőkben. Ladislav Tichy szerint viszont Szlovákiának semmit sem kell fizetnie, mert a szerződés kezdettől fogva érvénytelen.

Az olaszok továbbra is érvényesnek tartják az egyezséget, de a további lépésekről egyelőre nem nyilatkoznak – tudtuk meg Juraj Kopriva szóvivőtől.– Rövidesen tárgyalóasztalhoz ülnek a pozsonyi gazdasági minisztérium és az Enel szakértői, s ott fejtjük ki álláspontunkat – tette hozzá.

A bérleti szerződéssel szemben a megkötésétől számított egy éven éven belül lehet fellebbezéssel élni. Ez a  határidő holnap jár le.

Az olasz Enel 2006-ban vásárolta meg a Szlovákiai Villamosművek 66 százalékos többségi tulajdonrészét, 840 millió euróért. A bősi vízerőművet nem privatizálhatták, mivel ez a létesítmény is a rendszerváltás óta húzódó szlovák-magyar kormányközi vita tárgya. Ezért Mikulás Dzurinda kabinetje bérleti szerződést kötött az olaszokkal a bősi vízerőmű üzemeltetéséről. Az egyezség alapján az itt megtermelt villanyáram 66 százalékának az értéke az olaszokat, a kisebb rész pedig a szlovák állami Vízgazdálkodási Vállalatot illeti, amely – miután Magyarország 1989.október 31-én felfüggesztette, később pedig végérvényesen elutasította a nagymarosi alsó vízlépcső felépítését – 15 milliárd koronás, kormánygaranciával felvett hitelből befejezte és üzembe helyezte a bősi vízerőművet. Értesüléseink szerint most az előnytelen szerződés miatt nincs miből törleszteni a kölcsönt, Pozsony ezért is szeretne hozzájutni a bősi létesítmény teljes bevételéhez vagy legalább a mostaniakhoz képest lényegesen nagyobb nyereségrészesedéshez jutni.

(pozsonyi tudósítónktól)