EU-alku a megújuló energiáról
Hosszú idő után visszatértek a tüntetők az európai uniós csúcsértekezletek színhelyére. Ezúttal a zöldek, köztük magyar természetvédők, akik azért demonstráltak: az EU kötelező, ne pedig csak irányadó célként fogadja el a megújuló energiaforrások (szél, víz, biomassza, stb.) húsz százalékra való növelését 2020-ra. (A jelenlegi uniós átlag hat-hét százalék). A tüntető környezetvédőket megdöbbentette Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtöki bejelentése, amely szerint Magyarország ellenzi a kötelezőként kiróvott kvótát. Mint elmondta, hazánk a kapacitások maximális növelésével legfeljebb 15-16 százalékot érhet el, s egyébként sem kívánja, hogy Brüsszel anyagi nyomást gyakoroljon rá akkor, amikor “a pénznek ezer helye van Magyarországon” – a megújuló energiaforrások ugyanis komoly befektetéseket igényelnek. A zöldek szerint ezzel szemben hazánk könnyen vállalhatná a kötelező célt.
A német elnökség, Angela Merkel kancellár diplomáciai kitartásának köszönhetően kompromisszumos megoldás született. A húsz százalékot az EU átlagában kell érteni (márpedig egyesek, például a finnek ezt már most meghaladják), a lemaradókat nem éri szankció, nincs tagállamokra lebontott kötelezettség. Majd az Európai Bizottság köt különmegállapodást a tagországokkal a továbbiakról.
Jacques Chirac francia államfő – tizenkét éves elnöksége minden bizonnyal utolsó uniós csúcsán – elérte, hogy a nagy ellenállás dacára a csúcs záródokumentuma szövegszerűen utaljon az atomenergia hasznosíthatóságára. Ennek ellenére a nukleáris energia továbbra is szigorúan tagállami hatáskör marad – ebben semmilyen EU-szabály nem lesz (a biztonságiakon túl). A franciákat a finnek, a románok, a bolgárok, a szlovének, a csehek és a szlovákok is támogatták. A leghevesebben az írek és az osztrákok ellenezték a tervét, de a németek sem voltak boldogok tőle. Mint várható volt, az EU – szintén 2020-ig – “legalább 20 százalékkal” csökkentik a széndioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, illetve tíz százalékra növelik a bioüzemanyag arányát. (Persányi Miklós szakminiszter nemrég Brüsszelben azt mondta: hazánknak ez utóbbival nem lesz gondja.)
- Az EU és Magyarország számára egyaránt kedvező, bölcs kompromisszum született. A távlati ökológiai célokat sikerült összeegyeztetni a nemzeti lehetőségekkel, az európai felelősséget a nemzeti felelősséggel – jelentette ki sajtóértékezletén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő hozzátette: mérföldkő a most született megállapodás, mert ilyen a Föld más régióiban egyelőre megközelítően sincs. Történelminek nevezte az egyezséget José Manuel Barroso európai bizottsági elnök is azzal, “következményeiben ez a legtöbb, amit európai csúcs valaha is elért.”
A környezetvédők a tagállamoknak adott egérút miatt nem ünnepelték meg az eredményt. A Föld Barátai szerint bátortalan lépésről van szó, s az is kérdéses, hogyan tudná Európa George W. Bush amerikai elnököt meggyőzni a 30 százalékos károsanyag-kibocsátás szükségességéről, amikor maga ennek aláígér.
Chirac – a csúcs egyik váratlan fordulataként – sajnálataát fejezte ki kollégáinak, amiért 2005 tavaszán “nem tett meg mindent, amit meg kellett volna tenni” az uniós alkotmányszerződés franciaországi elfogadtatásáért.
Brüsszel
