Igazságot március 15-ének! - antifasiszta ünnep a Márciusi Front szellemében
Az idei március 15-én, a Márciusi Front 1937. március 15-i, történelmi jelentőségű nyilvános fellépésének 70. évfordulóján felhívást intézett a hajdani antifasiszta összefogás szellemi örököseihez a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete. A budapesti szervezet elnöke, Donáth Ferenc úgy látja: nem maradhatnak otthon az idei ünnepen azok, akik tűrhetetlennek és március 15-éhez méltatlannak tekintik az árpádsávos lobogók által megidézett szellemet.
A NIT budapesti szervezetének felhívása:
Igazi Márciust!
1848 ifjúsága a szabadság, az egyenlőség, a testvériség eszméit mutatta meg a Kárpát-medencében élőknek. 1937 március 15-én eme eszméket a turánitól, a nyilas-, sarló-, horogkereszttől mentesen a Márciusi Front képviselte.
Ellopják az ünnepet ma azok, akik minket igazi és nem igazi magyarként osztanak meg.
Bemocskolják az ünnepet azok, akik turulszobrot, és hungarista zászlót emelnek, hogy a történelmivé vált népirtás emléke újra megossza az ifjúságot.
Elfoglalják 1848-49 jelképes helyeit e gyalázat megidézői; a Petőfi szobor előtt Szálasi zászlója leng.
Elfoglalja a demokráciába vetett hitünk helyét a gyűlöletkeltésük.
Tagadják a sajtó-, a szólás-, a gyülekezés általuk kihasznált szabadságát, az ország függetlenségét, az európai felzárkózás tétjét, a megvalósuló uniót, amely a Duna-völgyi népeket is magába foglalja, és züllesztik a népképviseletet.
Ne hagyjuk, hogy garasos pártérdekek eltakarják a Kárpát-medence lakóinak kétévszázados vágyát a szabadság, testvériség, egyenlőség iránt!
Ne hagyjuk, hogy gyűlölet osszon meg minket, és a Duna- völgyi népeket!
Ne hagyjuk, hogy puccsal kacérkodók megdönthessék demokráciát!
Ne hagyjuk, hogy gyermekeinket megfosszák az európai felzárkózás lehetőségeitől!
Ne hagyjuk el, az átmenet nehézségei miatt, az Európához való felzárkózás most terhes, de megvalósuló ügyét!
Ne hagyjuk, hogy a származás váljon a tekintély, a hatalom forrásává, a feudális uram-bátyám viszonyok visszatérjenek a hungarizmus szekerén, hogy a kisember újra kárvallottja legyen az 1000 éves pernek!
Ne hagyjuk, hogy a tiszta emlékezethez való jogunktól a történelemhamisító érdekemberek eltántoríthassanak!
Ne hagyjuk, hogy maradjon “ régiben a bús, magyar élet”!
Ellopják az ünnepet ma azok, akik minket igazi és nem igazi magyarként osztanak meg.
Bemocskolják az ünnepet azok, akik turulszobrot, és hungarista zászlót emelnek, hogy a történelmivé vált népirtás emléke újra megossza az ifjúságot.
Elfoglalják 1848-49 jelképes helyeit e gyalázat megidézői; a Petőfi szobor előtt Szálasi zászlója leng.
Elfoglalja a demokráciába vetett hitünk helyét a gyűlöletkeltésük.
Tagadják a sajtó-, a szólás-, a gyülekezés általuk kihasznált szabadságát, az ország függetlenségét, az európai felzárkózás tétjét, a megvalósuló uniót, amely a Duna-völgyi népeket is magába foglalja, és züllesztik a népképviseletet.
Ne hagyjuk, hogy garasos pártérdekek eltakarják a Kárpát-medence lakóinak kétévszázados vágyát a szabadság, testvériség, egyenlőség iránt!
Ne hagyjuk, hogy gyűlölet osszon meg minket, és a Duna- völgyi népeket!
Ne hagyjuk, hogy puccsal kacérkodók megdönthessék demokráciát!
Ne hagyjuk, hogy gyermekeinket megfosszák az európai felzárkózás lehetőségeitől!
Ne hagyjuk el, az átmenet nehézségei miatt, az Európához való felzárkózás most terhes, de megvalósuló ügyét!
Ne hagyjuk, hogy a származás váljon a tekintély, a hatalom forrásává, a feudális uram-bátyám viszonyok visszatérjenek a hungarizmus szekerén, hogy a kisember újra kárvallottja legyen az 1000 éves pernek!
Ne hagyjuk, hogy a tiszta emlékezethez való jogunktól a történelemhamisító érdekemberek eltántoríthassanak!
Ne hagyjuk, hogy maradjon “ régiben a bús, magyar élet”!
Március 15-én 14:45-re a budai, II. kerületi Nagy Imre téren (A Fő utcai börtön falánál található emléktáblánál) hirdettek gyülekezőt a szimpatizánsoknak, hogy onnan a Bem térre sétáljanak. A Bem szobornál 15 és 17 óra között Tamás Gáspár Miklós filozófus, Márton László író, Magyar László tanár, Görgey Géza lelkész, Goelner András egyetemi tanár és Donáth Ferenc orvos, jogvédő mond beszédet.
A Nagy Imre Társaság tegnap a Nagy Imre Házban rendezett konferenciát a Márciusi Front hetven évvel ezelőtti indulásáról. A résztvevők közül Vitányi Iván és Donáth Ferenc is mindmáig érvényes tanulságnak tekinti a baloldal széles összefogását, a polgári radikálisoktól és népi baloldalon át a plebejus baloldaliakig terjedő antifasiszta összefogást. Vitányi Iván úgy fogalmazott: a Márciusi Front szellemi örökösének tekinthetők a baloldali összefogási kísérleteknek az elmúlt hét évtizedben újra meg újra tapasztalat kísérletei, a népi kollégiumi mozgalomtól, az 53-56-os reformkísérletektől, a Kádár-rendszer idején meg-meglendülő reformmozgalmakon át a rendszerváltás utáni egységmozgalmakig. Vitányi a legutóbbi időkből kiemelte a Demokratikus Chartát, és az 1990 óta harmadszor választási győzelmet aratott baloldali-liberáli koalíciókat e szellem örökösének nevezte - bár, mint mondta, enneka koalíciónak volna mit tanulnia a Márciusi Front történetének tanulságaiból.
A konferencián felszólaló Pomogáts Béla - másképp, a jobboldalra is kiterjesztő módon értelmezve - de ugyancsak a Márciusi Front időszerűségét említette. Felszólalt a Márciusi Front történetének, és különösen a debreceni szerveződés történetszociológiai kutatásának szakértője, Tóth Pál Péter, és a Márciusi Front indulásának éveiben ifjú szemtanúként résztvevő Réthelyi Prikkel Lajos (később a Nemzeti Parasztpárt országos központjának munkatársaként dolgozott), és egy akkori budapesti gimnazista, a híres Múzeum kerti több ezres gyűlés résztvevője, Hegyi Gyula.
A Nagy Imre Házban ezúttal Réthelyi Prikkel Lajos szavalta el Veress Péter versét, amellyel a Püskiék által szervezett 1942-es, forró hangulatú tiszaladányi gyűlésen Vitányi Iván akkori sárospataki diák lelkesítette fel a helyi parasztpolgárokból és értelmiségiekből áló közönséget. Ahogy Vitányi Iván elmesélte: azon a gyűlésen először Buzás Márton, egy szélsőjobboldalra sodródott népi író próbált Hitler szövetsége mellett agitálni, mire Veress Péter határozottan válaszolt: mi szocialisták vagyunk, és a szovjet győzelem az érdekünk, még akkor is, ha előre látható, hogy ha ez bekövetkezik, a helyzet nem lesz egyszerű.
A vers, amit ezután Vitányi elszavalt (és amellyel azokban az években Réthelyi Prikkel Lajossal együtt végigjárták az országot), tomboló lelkesedést váltott ki. A többnyire csizmát viselő parasztpolgárokból álló közönség harsány tetszéssel fogadta a felszóülítást: "Kapaszkodj meg erősen ebbe a földbe..." és a refrént: "Ez a föld itt a tied, tartsd hát erősen, magyaron, Ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél csak cserje, gyom..."
(NOL)
