Brit kutatók a Kanári-szigetek egyik szigetéről, Teneriféről indítottak expedíciót, hogy felderítsék a Közép-Atlanti-hátságon lévő lyukat - idézte a felfedezést a Der Spiegelre hivatkozva az MTI. Roger Searle, a Durham Egyetem (Nagy-Britannia) geofizikusa szerint a nyíláson át egyenesen a Föld köpenyébe lehet látni. A kutatók úgy vélik, hogy a nagy mélyedés mellett még egy, sőt esetleg két kisebb lyuk is van. A nagy lyuk az afrikai- és a dél-amerikai-lemez találkozásánál, Tenerife és Barbados között félúton található, a víz felszíne alatt mintegy öt kilométerre, átmérője három-öt kilométer. A Föld köpenyének anyaga zölden fénylik, mert jórészt olivin nevű ásványból áll.

A Közép-Atlanti-hátságon, ahol a két tektonikus lemez érintkezik, egy sor víz alatti vulkán működik, az ilyen "lyukak" nem számítanak ritkaságnak, de alulról mintegy feltölti őket a magma. "Csak találgatni lehet, hogy ebben az esetben ez miért nem történt meg" - mondta Ulrich Hansen német geofizikus, aki szerint a felfedezés kivételes lehetőséget kínál, hogy viszonylag csekély ráfordítással nagy mennyiségű anyagot gyűjtsenek a kutatók a Föld köpenyéből. "Ha a szárazföldön fúrnak, a legmélyebb furat is csak tíz kilométer mély, egymilliárd euróba kerül, és akkor még mindig csak a Föld kérgét vizsgálhatják" - vélekedett a geofizikus. Az óceánok alatt ugyan a kéreg sokkal vékonyabb, mint a kontinenseken, de roppant nehézséget okoz a nyílt tengeren sok kilométer mélyre lefúrni.

A mostani eset is azt bizonyítja, milyen keveset tudunk a mélytengerek világáról. Tavaly decemberben a Csendes-óceán közepén egy Földközi-tenger méretű sziklahátságot fedeztek fel, pedig korábban azt hitték, hogy ott mindent iszapréteg borít. Az Atlanti-óceánban lévő lyukat már öt évvel ezelőtt kimutatták. Keletkezésével kapcsolatban az egyik elmélet szerint úgynevezett vetődés mozdította el a Föld kérgének egy darabját, míg a másik teória szerint a vulkánok, amelyek az óceáni kérget létrehozzák, ezt a területet nem táplálták magmával.

"A hír kétségtelen nagy jelentőségű felfedezés, mert az egyébként eléggé gyakran alkalmazott »tengeralattjárós technika« segítségével közvetlenül mintákat lehet gyűjteni a kéreg alatti tartományok anyagából" - nyilatkozta lapunknak Fodor László, a Magyar Állami Földtani Intézet főmunkatársa. A köpeny anyagának vizsgálata alapvető a lemezek mozgásának megismeréséhez, és így például a szumátraihoz hasonló drámai földrengések megértéséhez. Eddig köpenyanyagot leginkább csak a felszínre törő vulkánokba zárt kisebb kőzetfoszlány képében (úgynevezett zárványok formájában) tanulmányozhattak a kutatók, vagy akkor, ha a kéreg alatti köpenyanyag valamilyen hegységképző folyamat révén a felszínre került. Köpenyzárványokat hazánkban a Balaton-felvidék bazaltjaiból elemeztek magyar kutatók, míg a felszínre jutott köpenykőzetek például az Ománi Szultánság (Arab-félsziget) hegyeit díszítik.

Omán: az óceáni kéreg és helyenként a köpeny is a felszínen van. Így néz ki, amikor felszínre kerül, kiemelkedik, és völgyek vágódnak bele