Azt megemésztik a Magyarországon tevékenykedő külföldi befektetők, illetve multinacionális cégek, hogy a költségvetési kiigazítás miatt a korábbinál jóval több adót kell fizetniük. Az azonban nehezen érthető számukra, hogy miért nem vonja be őket, illetve érdek-képviseleti szervezetüket, az AmChamet az állítólag 2009-től induló adóreform tervezésébe a kormányzat.

A szervezet tegnapi regionális adókonferenciáján a befektetők közül többen az adórendszerben várható változások, azok iránya és az ingatlanadóval kapcsolatos konkrétumok iránt érdeklődtek Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkárának előadása után. A szaktárca államtitkára viszont nemigen tudott annál konkrétabb tervekről beszámolni, mint hogy a 2009-ben induló adóreform elvi alapjait - a 2008-ban már hatályos ingatlanadó koncepciójával együtt - valamikor a nyár elejéig dolgozzák ki, majd a konkrét törvényjavaslatok egy éven belül születhetnek meg. Tátrai arról is biztosította a hallgatóságot, hogy adócsökkentése nem lehet számítani, az összes adóterhelést legkorábban 2012-ben lehet majd mérsékelni. Addig, illetve 2010-ig a GDP egy százalékával csökkenhet az adóelvonás mértéke, ami az idén a GDP 38,1 százaléka lesz.

Az adóreformtól elsősorban azt várja a szaktárca, hogy mind a magánszemélyek, mind a cégek, vállalkozások körében a jelenleginél többen fizetnek majd adót. Ez egyrészt a kedvezmények körének szűkítését, másrészt a szürkegazdaság visszaszorítását jelentheti. A 4,3 millió szja-bevallóból ugyanis csupán hárommillióan, a 320 ezer cégből pedig mindössze 125 ezren fizetnek jövedelemadót.

Azt ugyanakkor az államtitkár sem kérdőjelezte meg, hogy a kiigazító csomag lépései nem éppen a hazai versenyképesség erősítése irányában hatottak. Mint az a konferencián is elhangzott, önmagában véve a 10, illetve 16 százalékos társasági nyereségadó vonzó lenne a kelet-közép-európai régió viszonylatában is. Annál is inkább, mivel a kedvezmények miatt gyakorlatilag alig haladta meg eddig a kilenc százalékot a befizetett adó átlagos mértéke, s a kedvezmények egy részének megszűnésével is csak 11 százalékos az effektív adókulcs. Ehhez azonban hozzá kell számolni a szintén nyereségalapú, négyszázalékos különadót - amiben a kedvezmények zöme nem érvényesíthető -, a bevételi alapon számolandó helyi iparűzési adót. S amellett, hogy ez így összességében aligha nevezhető versenyképes ajánlatnak a visegrádi országok csoportjában, nagy problémát jelent a kiszámíthatatlanság is, amivel az utóbbi években - olykor ötletszerűen - bejelentett adóváltozások, reformkoncepciók járnak. A következőre most nagyjából három hónapot kell várni.