A tolmács honlapja részletesen ecseteli, mi mindenben képes ügyfelei rendelkezésére állni. A hirdetés hátterében már-már egy ügyes üzletember abszolút profizmusát sejteném, ha a holland szóáradat közepette - amelyből persze egy szót sem értek - nem találnék másképpen beszédes magyar szöveget.

A bevezető például - betűhíven, a helyesírási hibákkal együtt - így szól: "A Holland az egy nehéz nyelv, mi segítünk önnek, ha szüksége van tolmácsra levelek lefordításához ön és a Holland személyek között. Mint tudott, Magyarországon számos Holland család él és mindeggyiköüknek saját ingatlanjuk van. Ha ön egy válalkozó és a Hollandok részére szeretne építeni, lakást felujjítani, akkor mi segíteni tudunk az önök közötti beszélgetésben."

Amikor azt olvasom, miszerint személyes okok miatt a cég A&A elnevezése nem változott meg, de Aranka helyett ezentúl Andrea segít a tolmácsolásban, újabb rengés éri a profizmusban némiképp amúgy is megingott hitemet - ám még nem sejtem, mi történik mindjárt.

"Kattincson ide" - szól az utasítás, ismét erdeti idézettel, mígnem elébünk tárul a holland Aart önvallomása:

"Ez a naplóm magyarul, a történelem sötét fejezete. Az utolsó lap le van fordítva, ami elmondja, ki volt az én magyar feleségem, Aranka. Érthetetlen."

Elolvasom, majd felsóhajtok: dehogyis érthetetlen, kedves Aart, a magyar feleségről szóló történet nagyon is ismerős. S hiába gondolja úgy, hogy - "a szívemet szeretném megkönynyíteni, mert én ezt soha nem tudtam, hogy valaki ilyen kegyetlen tud lenni a társával, és remélem, amit most elmondok, az egy lecke lesz mindenkinek" - ilyesmi csak magyar feleségek esetében állhat elő, tanulságait illetően ez a história nagyon is nemzetközi. Sőt mondhatni, univerzális.

Aart esete azzal kezdődött, hogy tanyát vett a magyar pusztán - amely a hollandok körében oly népszerű lett az utóbbi években -, s innen vitt magyar feleséget is magával. A napló tanúsága szerint a bajok 2004 nyarán kezdődtek, amikor Arankának a holland vendéglátóiparban, Aartnak pedig egy ugyancsak ottani építkezésen lett sűrű az élete, s a kislányuk mellé bébiszittert kellett keresni. Aranka magyarországi barátnője helyett azonban egy fiatalember érkezett, Richard. Aart azonban, állítja, még ekkor is gyanútlan volt. Naplóbejegyzése így szól: "Csak utólag nézve lett furcsa, hogy elmentek a strandra a lenyugvó napot nézni, de én akkor nem kerestem semmit se mögötte".

Jó lehetett a szezon a vendéglátóiparban és az építkezésen is, nyár végén ugyanis "elgondolkoztunk rajta, hogy mégis könnyebb lenne egy második autóval, mert nem szerettem, hogy Aranka a sötétben biciklizik. Elmentünk körülnézni egy autószervizbe, és ott volt a mi álomautónk, amivel ettől kezdve Aranka járkálhatott, én a régi autót használtam és ezt nem tartottam gondnak." - írja naplójában Aart, a gavallér.

A történet úgy folytatódik, hogy Aranka haza akar utazni Magyarországra, a tanyára, s amikor visszamegy Hollandiába, a kicsi lány a gyerekek ártatlanságával elfecsegi, hogy ott Richárd is velük lakott. Aranka ekkor mindent bevall, Aartban pedig egy világ omlik össze: "Az Aranka nem látott bennem mást, csak a gazdag külföldit."

Következnek az osztozkodás keserves napjai: mi legyen a tanyával, az Aranka családja miatt felvett kölcsön visszafizetésével, s mi legyen mindenekelőtt a gyerekkel, aki előbb Magyarországra kerül, s bár Aranka megígéri, hogy apja elviheti láthatásra, végül mégsem meri elengedni. Fél, hogy apja ott tartaná maga mellett, Hollandiában. Mindeközben - míg Aranka új kocsit vesz Richárdnak - Aart bérelt autóval járva, fogcsikorgatva intézi ügyeit. Legszívesebben - írja naplójában - elégetné vetélytársának a tanyában talált ruháit, aztán felülkerekedik benne a józan ész: inkább bérlőt keres, aki vigyáz a házra, amelyből a feleség és a lovag közben kiköltözött.

"Bérlőt próbálok találni, csak sajnos az Aranka nem akar együttműködni, hogy ott legyen a kulccsal, ha jön valaki. Innét Hollandiából telefonálgatok embereknek, hogy segítsen valaki, mert szerintem az Aranka szarik mindenre" - önti szavakba dühét és keserűségét Aart, naplóját mégis bizakodva zárja, egy piros betűs mondattal: "Egykor az igazság ki fog derülni!"

Mivel úgy sejtem, a naplót már Andrea fordította, aki elfoglalta helyét is az A&A kezdőbetűs cégben, mi mást tehetnék: boldog végkifejletet remélek.