Az incidensről beszámoló cikkünkben természetesen megemlítettük a konfliktus okát: azt, hogy Japán (saját magyarázata szerint tudományos célból) ragaszkodik a világszerte ellenzett bálnavadászat fenntartásához, Norvégia és Izland társaságában. A tevékenységnek azonban a valóságban alig van köze a tudományhoz, s üzleti haszna is kérdéses. Ugyanakkor az ismert bálnafajok nagy része a kihalás közelébe került, a vadászat miatt néhány éven belül több faj is eltűnhet. Akad olyan bálnafaj, amelynek már csak 300 élő példányáról tudnak a kutatók.

A budapesti japán nagykövetség tanácsosa, Tojokazu Kubota nem értett egyet lapunk írásával. Állítja: Japán az olyan veszélyeztetett fajok védelmét, mint például a kék bálna, nagymértékben támogatja. A szigetország évente 700 bálnát ejt el, ilyen mértékű "mintavétel" azonban szerinte semmilyen veszélyt nem jelent a bálnákra. Bálnahús valóban kapható a piacokon, de ez a diplomata szerint nem jelent profitot Japán számára. A kutatást végző egyik nonprofit intézet adja el melléktermékeit, hogy így fedezze költségeinek egy részét. A tanácsos szerint a hatékony intézkedéseknek köszönhetően néhány bálnafaj populációja jelentősen megnőtt. Ráadásul az 1990-es években tudósok azt is kiszámolták, hogy a világ öszszes bálnája évente 250-440 millió tonna halat és rákfélét fogyaszt el, ez a mennyiség a szerkesztőséghez érkezett levél szerint három-ötszöröse annak, mint amit az emberek halásznak világszerte. Ez utóbbi fényében a bálnák teljes védelmét felül kellene vizsgálni.

- A japán "tudományos" bálnavadászflotta hajóin nem dolgoznak tudományos munkatársak, a szigonyágyúkkal elejtett bálnákat azonnal feldolgozzák a kereskedelem számára - állítja Kristóf Veronika, a Sea Shepherd egyik aktivistája. A különböző bálnafajok állományáról megjelent adatok egyébként aszerint módosulnak, hogy bálnavadászatban érdekelt intézetek "tudományos" munkatársaitól vagy független cetkutatóktól származnak-e. A legveszélyeztetettebb faj jelenleg az északi-fokibálna-populáció, melynek egyedszáma 2006-ban már nem érte el a 300-zat!

Az 1977-ben alapított Sea Shepherd nevéhez tizenegy bálnavadászhajó elsüllyesztése és további hat megrongálása fűződik. A csoport a tengeri emlősök védelméért dolgozik. Körültekintő akcióik során soha senki nem sérült meg és nem vesztette életét az ellenfél hajóján sem! A Sea Shepherd felkutatja a bálnavadászflottát, akadályozza a szigonyágyúk kilövését, illetve megrongálja a szigonyágyúkat - állítja Kristóf Veronika.

A "tudományos célú" bálnavadászat eufemizmus - ért egyet a környezetvédővel Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum emlősgyűjteményének vezetője, aki szerint elképesztő mennyiségű kutatnivalója van a cetekkel kapcsolatosan, amelyhez nem kell elpusztítani az állatokat. Minden egyes példányért kár, amíg az állományok a közelében sincsenek egykori nagyságuknak, és erős japán csúsztatás mintavételnek nevezni az állatok szükségtelen megölését.

Ami a bálnák által elfogyasztott élőlények nehezen ellenőrizhető tömegét jelenti, ez az összehasonlítás egyrészt értelmetlen, másrészt a tájékozatlan nagyközönségnek szól: a bálnák ugyanis elsősorban nem kereskedelmi hal- és rákfajokat fogyasztanak. Az egész gondolatmenet elhallgatja azt a tényt, hogy amikor százszor annyi bálna volt, mint most, a legkisebb probléma sem volt a halászati eredményekkel - a csúcstechnikát használó ipari túlhalászat, a szennyezés, a bálnák szaporodó- és táplálkozóhelyeinek tönkretétele a valódi ok.