Eladnák a Magyar Szentföldet

A tervek szerint valószínűleg értékesítik a hűvösvölgyi Magyar Szentföld templomtorzót. Konkrét döntés híján csak azt lehet tudni, miért akarják eladni; hogy mikor, kinek és mennyiért, kérdéses.

Két és fél éve írtunk utoljára a Heinrich István utcai templomtorzóról, de mostani cikkünk fölé is odabiggyeszthetnénk a már egyszer ellőtt címet: Sorsára vár a Magyar Szentföld. A helyzet ugyanis alig változott. A Molnár Farkas tervezte, monumentálisnak szánt, aztán a történelem által félbehagyatott épület azóta is csak vár, vár arra a bizonyos sorsra.

Igaz, ma már sejthető egy s más. A fővárosi önkormányzat sajtóirodájától származó értesüléseink szerint a Magyar Szentföldet valószínűleg eladják. Ezt az indokolja, hogy a Fővárosi Levéltár raktárainak 2004-es kiköltözése után az épület utolsó funkcióját is elvesztette, s amúgy is amortizálódott az évtizedek során.

Az önkormányzatnak sem az épületegyüttes felújítására, sem a működtetésére nincs elég forrása, nem tud méltó funkciót biztosítani az épületnek. Kérdésünkre, hogy az értékesítés hátterében milyen motivációk állnak, forrásunk úgy nyilatkozott: elsősorban az épület állagának viszonylagos megóvása a cél, a "pénzszerzés" csak másodlagos szempont. Hogy milyen összegre számít a főváros, egyelőre nem tudható, értékbecslés a közelmúltban nem történt. Mindenesetre úgy tudjuk, néhány évvel ezelőtt 350-400 millió forintra becsülték a vasbeton óriást - még úgy is, hogy telkének legnagyobb részét az évtizedek során elszakították tőle.

Az értékesítés időpontját firtató kérdésünkre a sajtóiroda nem tudott konkrét választ adni. A földterület a fővárosi és a II. kerületi önkormányzat osztatlan közös tulajdona, ilyenformán a két hivatal együttes döntése szükséges bármiféle előrelépéshez. A helyzetet bonyolítja, hogy bár a tulajdonjog közös, illetékesség tekintetében mégis van különbség: a fővárosi önkormányzat "csak" az épületet kezeli, a környező telkekkel - a rajtuk lévő bérlakásokkal - a kerület gazdálkodik.

Takács Anna, a kerületi önkormányzat vagyonkataszteri ügyintézője elmondta: a helyzet már csak azért is speciális, mert egy esetleges eladás esetén az önkormányzati tulajdonú bérlemények lakóiról is gondoskodni kell.

A Magyar Szentföld 2006. január 13-a óta műemléki védettség alatt áll - tudtuk meg Kisfaludy Júliától, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) dokumentációs igazgatóságán belül működő nyilvántartási ügyosztály vezetőjétől. A műemlékstátus velejárója, hogy az eladni kívánt épület elővásárlási joga az államot illeti. Ezt a jogot a KÖH-ön keresztül gyakorolja. Ha a hivatal nem tart igényt a műemlékre, szabadon eladható, és a későbbiekben funkcióbeli megkötés nélkül használható - csak vigyázni kell rá.

Egyelőre a KÖH ilyen önkormányzati felajánlást nem kapott. Jelenleg tehát csak az látszik biztosnak, hogy a két önkormányzat szabadulna a Magyar Szentföldtől. Hogy mikor, mennyiért, milyen feltételekkel és ki veszi, veheti meg - ha egyáltalán - a viszontagságos sorsú templomtorzót, mi lesz majdani funkciója, nem tudható. Most teljesen üresen áll, egy biztonsági őr vigyázza.

Templom, kollégium, levéltár...

Majsai János Mór ferences szerzetes 1932-ben határozta el, felépíti Budapesten a szentföldi helyek hű másolatát. Miután megszerezte a hűvösvölgyi, Heinrich István utcai telkeket, a templom megtervezésére Molnár Farkast kérte fel. Az építész a hatalmas ovális teret övező szentélyekben a fontosabb újszövetségi események felidézését tűzte ki célul. Az építkezés 1940-ben indult, s Molnár Farkas 1945-ös halála után is folytatódott. 1949-ben az "égig érő", karcsú, vasbeton oszlopok fölött fekvő, de még csak félkész kupolahéjat elbontották. Pedig a tervezett húsz szentélyből hét már teljesen kész volt, be volt rendezve, és fel is szentelték. Két évvel később az ÁVH a szerzetesekkel együtt az oltárokat és a műalkotásokat is eltávolította a templomból. A tárgyak többsége megsemmisült. Az egy ideig múzeumként és árvaházként funkcionáló épületet a Munkaerő-tartalékok Hivatala kapta meg kollégiumnak. Később lakásokat alakítottak ki benne, majd nagyvállalatok költöztették ide raktáraikat. 1975-ben aztán a Fővárosi Levéltár kapta meg, idehozták a Bazilika pincéjében nedvesedő várostörténeti dokumentumokat. A főváros tervei között szerepelt, hogy a levéltár központi épületét is a Hűvösvölgyben építik meg, de a nyolcvanas években már szó sem lehetett ilyen hatalmas kulturális beruházásról. 2004-ben a levéltár az újonnan elkészült Teve utcai épületbe költözött. Azóta akadt néhány ötlet az újrahasznosításra. Volt például aki fiatal művészek alkotó- és kiállítóhelyeként gondolt rá. Kriston Vízi József néprajzkutató a játék és a játszás országos központját álmodta a Magyar Szentföldre. Ez a terv is meghiúsult. (CS. I. Z.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.