Mintegy 1,2-1,5 milliárd forintot várnak abba az alapba, amelybe majd augusztustól gyűlik a jövedéki adót felváltó, a belföldön forgalomba hozott borok után beszedett literenkénti nyolcforintos forgalomba hozatali járulék. Két évig tartó egyeztetés után a borászszakma és a kormány megállapodott abban, hogy a pénz 60 százalékát a szakmai képviseletek által létrehozott Magyar Bormarketing Kht. a nemzeti bormarketingre fordítja. A fennmaradó 40 százalék pedig a borellenőrzés költségeit gyarapítja, ezzel hatékonyabban léphetnek fel a hamísítók ellen.

Pénz azonban nincs a kaszszában - csak lesz. 2006 januárja óta nem fizetnek a borászok jövedéki adót és új járulékot sem. Az idén augusztusban kell számot adniuk arról, mennyi volt a forgalmuk, mekkora ez után a járulékfizetési kötelezettségük - és ekkor kell fizetni is.

A nyáron majd beérkező összeg felosztásáról azonban már most új harc kezdődött a törvényhozásban. Magda Sándor, Herbály Imre és Godó Lajos szocialista képviselők azt szeretnék, ha a befolyó pénzből jutna az ágazati kutatás-fejlesztés állami finanszírozására is. Kiss Zoltán szabad demokrata képviselő a marketingfeladatokra szánt 60 százalékos részt 15 százalékkal megcsapolná, s ebből finanszírozná a Soós István Borászati Szakiskolát. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke módosító javaslata szerint az eddig egységesen megállapított, literenkénti nyolc forintot felbontaná. Az asztali borok esetében két forint, a tájboroknál négy forint, a minőségi borok esetében 10 forint és a védett eredetű borok esetében literenként 50 forint befizetését tartaná méltányosnak. Kékkői Zoltán, a Fidesz képviselője azt szeretné elérni, hogy az alapba érkező pénz 40 százaléka ne az Országos Borminősítő Intézethez, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához, a borigazgató hatósághoz kerüljön.

Müller István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége ügyvezető igazgatója úgy véli, a képviselőknek inkább azon kellene munkálkodniuk, hogy minél előbb megkezdődjék az új rendszerű marketing- és a minőség-ellenőrző finanszírozás. Ehelyett különböző állami feladatokat akarnak ebből a még be sem folyt pénzből finanszírozni. A szakember úgy véli, hogy az éves szinten várt 1,2-1,5 milliárd forint nem elég az ágazat minden gondjának a megoldására.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára emlékeztetett arra, hogy a bormarketingre szánt pénzeket már 2006 elejétől fel lehetett volna használni, ám a hiányos törvényi szabályozás miatt erre még most sincs mód. Úgy véli, hogy még tovább húzódhat a pénz begyűjtése és felhasználása, ha most a törvénymódosításba esetlegesen bekerülő új jogcímek miatt az egész rendszert az Európai Bizottságnál újra jóvá kell hagyatni.

A borászok marketingtõkéjérõl évek óta vitáznak