Dugdossa a sajtó elől az Európai Unió soros német elnöksége az integráció 50. évfordulójára készülő szövegtervezetet, amelyet ma este vitatnak meg a huszonhetek vezetői. Ennek megfelelően csak általánosságokat tudni a március 25-én aláírásra kerülő berlini nyilatkozatról: nem lesz hosszabb két oldalnál, utal az EU eredményeire, közös politikáira, sikeres bővítési köreire, s - igaz, az alkotmány szó említése nélkül - a jövőjére is. Nem tudni, sikerül-e a magyaroknak a kisebbségvédelmet a szövegbe emelni, s állítólag nem jók a lengyelek esélyei a keresztény örökség megemlítésére. A britek ellenzik, hogy a nyilatkozat hangsúlyozza a közös pénz előnyeit.

A fő kérdés azonban, amelyben a tagállamoknak döntést is kell hozniuk, az éppen egy évvel ezelőtt debütált energiapolitikát érinti. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az éghajlatváltozás káros hatásainak kivédésére kötelezően húsz százalékra emeljék a megújuló energiaforrások arányát. Ezt több tagállam ellenzi, élükön a franciákkal, akik szerint a "nem szénhidrogén-alapú" energiákat kell csomagban kezelni. Ennek háttere, hogy Párizs a nukleáris energia lelkes híve, miközben az atom végletesen megosztja a tagállamokat. Ám a szerdán a tizenhat német tartományi miniszterelnökkel együtt Brüsszelbe érkezett Angela Merkel kancellár mozgástere annál is kisebb, hogy a berlini nagykoalíció elkötelezett az atomenergia felszámolására 2020-ig. A kötelező, nem pedig csak irányadó cél megállapítását követeli pénteken több száz környezetvédő is, köztük magyarok.

A hagyományosan gazdasági témákkal is foglalkozó tavaszi csúcs - amely előtt Gyurcsány Ferenc kormányfő szocialista miniszterelnöktársaival egyeztet - értékeli az EU (lisszaboni) versenyképességi előrehaladását. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök kiemelte: tavalyhoz képest csökkent a huszonhetek innovációs lemaradása az Egyesült Államokhoz viszonyítva, hárommillió munkahelyet hoztak létre Európában, az energiaár-emelkedéseket pedig sikerült átvészelni elszabaduló pénzromlás nélkül.

A logó a csúcsra vár