Európában a nők csaknem felét érinti az üldöztetés
Az ET egy tanulmánya szerint az európai nők 20-25 százaléka volt életében legalább egyszer testi erőszak áldozata, ami igen sokba kerül a társadalomnak.
A Nemzetközi Nőnap előtt közzétett tanulmány szerint az ET 46 tagországa közül 31-ben elvégzett felmérés szerint főként a partner vagy volt partner által elkövetett szexuális és családon belüli erőszakról van szó.
A nők több mint egytizede volt már erő alkalmazásával elkövetett nemi erőszak áldozata, míg a nők 12-15 százalékát 16 éves kora után otthon kínozzák.
Az üldöztetés - beleértve a szexuális zaklatást is - jóval elterjedtebb, miután a nők 45 százalékát érinti különböző szinten.
A jelentés most először foglalkozik azzal a teherrel, amit a nők elleni erőszak a társadalomnak jelent. Az áldozatok által elviselt szenvedés nehezen mérhető, még ha a tanulmány szerint az erőszaknak kitett nők sokkal gyakrabban válnak nikotin-, az alkohol-, illetve nyugtatófüggővé. Ötször több öngyilkossági kísérletet követnek el, és négy-ötször több alkalommal szorulnak pszichiátriai kezelésre, mint a többi nő.
A közvetett terhekhez járulnak az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a szociális szolgálatok súlyos kiadásai.
A családon belül elkövetett erőszak kiadásait Nagy-Britanniában 34 milliárd euróra becsülik, ebből 25 milliárdot a testi és morális bántalmazás tesz ki, azaz lakosonként 555 euróba kerül évente egy 2004-ben készült tanulmány szerint. Spanyolországban egy 2003-as felmérés szerint 2,4 milliárd eurót, azaz lakosonként 60 eurót, Svájcban pedig egy 1999-es tanulmány szerint lakosonként 35 eurót kényszerülnek erre a célra költeni.
Európa még messze áll a kitűzött céltól
"Európa továbbra is olyan csapat, ahol a játékosok közel fele a partvonalon marad" - vélte Terry Davis, az ET főtitkára, aki szerint kiábrándító a helyzet ezen a területen.
Egyedül Svédország teljesítette a kitűzött célt, itt a nők aránya a parlamentben 46 százalékos a 2005. szeptemberi statisztikák szerint, míg az ET kérdőívére válaszoló 36 ország felében ez az arány nem éri el a 20 százalékot.
A legrosszabb a helyzet Törökországban, ahol a honanyák százaléka mindössze 4,4 százalékos. Ezt követi Ukrajna 4,9 százalékkal, míg több országban a női parlamenti képviselők aránya meghaladja a 30 százalékot: Norvégiában (37), Dániában (36,9), Spanyolországban (36), Belgiumban (34,7), Hollandiában (34,7), Izlandon (33,3), Ausztriában (33) és Németországban (32,8).
A hat európai női államfőből 2005-ben hárman királynők voltak, kettejüket - a finn és az ír elnököt - általános választáson választották meg, míg Lettországban a parlament választott elnöknőt. 2005-ben Angela Merkel német kancellár novemberi hivatalba lépéséig nem volt női kormányfő Európában.
A kvóták bevezetése hat országban - közöttük Franciaországban - nem változtatott lényegesen a helyzeten az ET jelentése szerint, ezekben az országokban továbbra is 16 százalékos a honanyák aránya, a valamennyi válaszadó országban mért 21,1 százalékkal szemben.
Az Európa Tanács 2003-ban elfogadott ajánlásában legkevesebb 40 százalékban szabta meg a nők arányát valamennyi döntéshozó szervben.
(MTI/AFP)
