- Bár pontos számok nincsenek, egy évben csak Magyarországon akár több százmilliárd forintot is kitehet az az összeg, amit korrupt köztisztviselőink és közalkalmazottaink miatt veszítünk el. Vagyis - egyes becslések szerint - a hazai össztermék akár egy százalékának megfelelő közpénz megy el a korrupcióval megvásárolt fejlesztések, döntések felárára. Az Európai Unióban a közösségi beruházásokhoz kapcsolódó korrupció egy év alatt 200-400 milliárd euróba kerül. Vagyis, ha a korrupció mértékéből akár néhány tized százaléknyit le tudunk faragni, már akkor is sokat takarítunk meg - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke tegnap, miután a közpénzügyek újraszabályozásáról tárgyalt Kóka János gazdasági miniszterrel. A közpénzekkel való gazdálkodás egységes és átlátható (újra)szabályozása természetesen nem csupán a korrupció magas költsége miatt szükségszerű. Azért is, mivel ma erről több mint egy tucat jogszabály rendelkezik, egy részük nem feltétlenül a rendszerváltás óta jócskán megváltozott gazdasági-társadalmi körülményekhez illeszkedve.

S persze a közpénzügyekről szóló egységes jogszabály vagy jogszabályok létrehozásának ötlete sem új, csupán most bólintott rá az aktuális kormány. Az ÁSZ ehhez összeállított egy tizenöt pontból álló tézisgyűjteményt, vagyis a majdani jogszabály elvi alapjait írta össze. Ezt majd áprilisban terjeszti az Országgyűlés elé éves jelentésével együtt. Ezt követően jöhet a társadalmi és a politikai egyeztetés, a hatástanulmányokkal megalapozott szabályozási koncepció elkészítése, majd a szabályozás szövegezése, végül parlamenti megtárgyalása. Az államháztartási és számos egyéb törvényt váltó jogszabály így 2009-2010-re készülhet el - a kabinet mindenképp még ebben a ciklusban szeretné azt elfogadtatni.

Az új szabályozás olyan elveken alapulna, mint a közpénz definiálása: az államháztartási bevételeken és kiadásokon kívül a közalapítványok, közhasznú szervezetek, állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégek bevételei és kiadásai is ide kerülnének. Hasonlóan bővebbre kellene szabni a közszektor kereteit. A már csaknem egy éve tervezetteknek megfelelően új alapokra helyeznék - immáron kötelező jelleggel - a költségvetési tervezést. Ez most bázisalapú, vagyis többnyire az előző évben elköltött pénzek arányában határozzák meg a következőben elkölthető összeget. A jövőben viszont a feladatokhoz kell majd szabni a kiadási és így a bevételi kereteket is egy-egy költségvetési szervezetnél. Új alapokra helyeződne az elszámoltathatóság: a mainál jóval szigorúbb és keményebb szankcióval járna, ha valaki felelőtlenül gazdálkodik a közpénzzel. Az is elképzelhető, hogy a korábban a parlament által elutasított pártfinanszírozási törvényjavaslat rendelkezéseit terjesztenék ki: a felelős közszereplő magánvagyonát is kockáztatná, ha nem a szabályoknak megfelelően gazdálkodna.

Az persze jó kérdés, hogy miként fogadnának egy ilyen szabálytervezetet a parlamenti pártok, amikor a jóval kisebb összeghez köthető pártfinanszírozási tervezetet is visszadobták. Kóka szerint a törvénytervezetet ismét napirendre tűzik, s amellett, hogy azt az SZDSZ egyöntetűen támogatja, úgy látja a miniszter, hogy a többiek is egyre érdekeltebbé válnak a törvény elfogadásában. (A mostani szabályok alapján ugyanis lehetetlen "észrevehető" választási kampányt megfizetnie egy parlamenti babérokra pályázó pártnak, így a gyakorlatot legalizálni kell, persze megfelelő kontrollmechanizmusokkal.) A szaktárca vezetője emellett fontosnak tartja, hogy a közszereplők olyan díjazásban részesüljenek, amely mellett már nem éri meg elfogadni a korrupciós pénzeket. A parlamenti képviselők alapdíját így a mostani havi nettó 120 ezer forint sokszorosára emelné, míg a különféle jogcímeken járó juttatásokat csak szigorú elszámoltatás keretében és jóval kevesebb jogcímen nyújtaná. (Most az alapdíj közel duplája is jár, ha legalább két bizottság tagja a képviselő, s a költségtérítésből ez sokaknak meg is duplázható, ugyanakkor sem a lakcím igazolása, sem valamiféle számla felmutatása nem kötelező.) Dávid Ibolyának, az MDF elnökének felkérésére egyébként márciusban készül el az ÁSZ az uniós országokban alkalmazott, a képviselői díjazást megalapozó szabályokról szóló tanulmánya. A hazai honatyák utána ezek alapján is dönthetnek egy a maitól eltérő rendszer bevezetéséről.

Kóka János és Kovács Árpád. Megcsinálják?