Történelmi vacsora a Waldorf Astoriában
Annyit lehet tudni, hogy a tárgyalások további menetéről tárgyaltak. Tegnap lapzártánk után újabb fordulóra került sor.
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) február 13-án vállalta, hogy 60 napon belül leállítja legnagyobb atomreaktorát, és visszaengedi az országba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit. Cserébe 50 ezer tonna nehézolajat kap a hatoldalú tárgyalások másik öt résztvevőjétől, Dél-Koreától, Oroszországtól, Kínától, Japántól és az Egyesült Államoktól. Az amerikai-észak-koreai párbeszéddel párhuzamosan Japán és Dél-Korea is tárgyalásokat kezdett Phenjannal.
Amerikai részről jóhiszeműséget tételeznek fel Észak-Koreáról. A folyamat része lesz, hogy az USA leveszi a nemzetközi terrorizmust támogató államok listájáról Észak-Koreát, és hozzájárul az ENSZ-szankciók enyhítéséhez, végül eltörléséhez. A két ország között ezt követően kereskedelmi kapcsolatok létesülnek. Az USA és Észak-Korea között sosem volt hivatalos diplomáciai viszony, mint ahogy Japán sem ismerte el a kommunista rezsimet.
Észak-Korea tavaly októberben nukleáris robbantást hajtott végre, amely amerikai szakértők szerint csak félig-meddig sikerült, az ország azonban az "atomklub" tagjává vált. Ettől felgyorsultak a hatoldalú tárgyalások - Phenjan erősebbnek érezte magát, tehát könnyebben engedett, másrészt a szankciók miatt óriási gazdasági nyomás nehezedett rá. A korábban a "kemény kéz" politikáját folytató, ám Irak miatt szorult helyzetbe került Fehér Ház szintén érdekeltté vált egy látványos diplomáciai sikerben.
Megfigyelők mindazonáltal óvnak a túlzott várakozásoktól. Az észak-koreai vezetés számára pont az a fontos, amit Washington el akar kerülni: a kommunista rendszer hosszú távú fennmaradása. Ennek nem mond ellent, hogy rövid távon viszont az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, illetve egy válsággóc felszámolása a cél.