Az EU-t képviselő delegáció - köztük a jelenlegi soros elnökséget betöltő Németország külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier, továbbá Olli Rehn bővítési biztos és Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő - a rendszeresen tartott Brüsszel-Belgrád egyeztetés keretében a belga fővárosban találkozott a szerb küldöttséggel, amelyet ezúttal Boris Tadic elnök vezetett.

Az ezt követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint Rehnék megismételték, hogy amennyiben olyan kabinet alakul, amelynek prioritása az unióval folytatott együttműködés, és amely teljes mértékben kooperál a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökben ítélkező Nemzetközi Törvényszékkel is, az EU felújítja társulási tárgyalásait - utóbbiak közel egy éve szakadtak meg, miután Belgrád brüsszeli megítélés szerint nem segítette kellőképpen az azóta is bujkáló Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezető kézre kerülését.

Ez esetben elképzelhető, hogy 2008-ban Szerbiának megadja az EU a hivatalos tagjelölti státust is. Jelenleg az EU-nak három tagjelöltje van: Horvátország, Törökország és Macedónia.

Tadic Demokrata Pártja a januári választások nyomán a némiképp nacionalistább Szerb Demokrata Párttal tárgyal a kormányalakításról, és kettejük szövetkezésével háttérbe lehetne szorítani a szélsőségesebb erőket.

Az EU azt is szeretné, ha Belgrád az eddiginél jobban együttműködne a jelenleg még teljes joggal hozzá tartozó, de javarészt albánok lakta tartomány, Koszovó jövőbeni státusának rendezésében. Az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, Martti Ahtisaari egyfajta nemzetközileg ellenőrzött önálló államiságot javasolt Koszovónak, de tervéről még folynak az egyeztetések. Szerbia eddig azt jelezte, hogy nem fogadja el a javaslatot, és Tadic most is arra hívta fel a figyelmet, hogy a függetlenség rossz példát mutathatna más szeparatista mozgalmaknak. Az EU előzőleg azt adta értésre, hogy támogatja Ahtisaari javaslatát, de a végső megoldást az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatban kell kimondania.

(MTI)