A gyermekjogok a roma gyerekeknek is járnak

Egy dél-kelet-európai országokról készült UNICEF tanulmány szerint a romák többsége nyomorban él, sok  gyerek nem jár iskolába és nem jut orvosi ellátáshoz. A szervezet most arra hívja fel az európai kormányokat, biztosítsanak a roma gyerekeknek a többi gyerekkel azonos jogokat az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem területén.

Meg kell szüntetni a legnagyobb európai kisebbséggel szembeni előítéleteket – írja az az UNICEF jelentés, mely 7 országban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, valamint Koszovó) vizsgálta a roma gyerekek helyzetét. Dél-Kelet-Európában a romák többsége a társadalom peremén él. Albániában, Romániában és Bulgáriában a roma gyerekek 20-40 százaléka, Bosznia-Hercegovinában a roma iskolás-korúaknak 80 százaléka egyáltalán nem jár iskolába.

Roma gyerekek helyzete Dél-Kelet-Európában

A 8-10 millió Európában élő roma alkotja a kontinens legnagyobb kisebbségét. A Dél-Európában élő romák csaknem fele gyermek- és fiatalkorú. Bár különbözőek, de közös a sorsuk abban, túlnyomó többségük szegény, diszkrimináció sújtja, és remények nélkül tekint a jövőbe.

Romák százezrei élnek gettókban és nyomornegyedekben, kétharmaduk WC és fürdőszoba nélkül. Csaknem minden vizsgált országban a romák fele havi 100 eurónál kevesebből él. 
 
A roma háztartások kétharmadának nem jut elég élelem. A gyerekeket gyakran nem oltatják be, a családok sokszor nem is tudják megvásárolni a szükséges gyógyszereket. A roma gyerekek 20 százaléka nem egészséges, ez az arány a nem romák között csak 7 százalék.

Romániában és Bulgáriában a roma gyerekek 30-40 százaléka nem jár iskolába. Ha egyáltalán beíratják őket, gyakran speciális “roma iskolákba” járnak, amelyek rosszul felszereltek és alacsony színvonalúak. Az oktatás romló színvonalának köszönhetően ma jóval nagyobb az írástudatlanok aránya a 14-24 évesek között, mint a 25-34 éves generációban.

Roma gyerekek Németországban

Az UNICEF nemzetközi jelentését a német Bundestag gyermekügyekkel foglalkozó bizottsága ülésén mutatták be a berlini egyetem (Technische Universitaet) antiszemitizmust kutató központjának tanulmányával együtt. Az utóbbi kutatás a Németországban élő roma gyermekek helyzetét vizsgálta.
  
Németországban 70 ezer szinti és roma rendelkezik német útlevéllel. Őket évszázadok óta kisebbségként tartják nyilván. Emellett körülbelül 50 ezer, a korábbi Jugoszláviából menekült roma él az országban. Ők évekkel ezelőtt érkeztek, gyermekeik már Németországban születtek vagy nevelkedtek.

Más országokhoz hasonlóan, Németországban is diszkriminálják a romákat, különösen a menekülteket. Kétharmadukat csak megtűrik, állandóan a kitoloncolástól való félelemben élnek. Nem dolgozhatnak, a szociális ellátások 70 százalékát kapják csak meg, nem kapnak gyermek-, illetve nevelési támogatást. Nem biztosítanak nekik nyelvoktatást és nem vehetnek részt integrációs oktatásban. Ha nem történik intézkedés, körükben egyre nőhet a frusztráció és az agresszió, illetve egyre erősebb lehet velük szemben a társadalmi elutasítása.

Baden-Württemberg és Hessen tartományokban a megtűrt menekültek gyerekeire nem vonatkozik az iskolakötelezettség. Így a szülőktől, a szociális munkásoktól, az iskolavezetéstől és a pedagógusoktól függ, hogy járnak-e a gyerekek iskolába. Különösen nehéz a helyzete azoknak a családoknak, amelyek éveken keresztül ideiglenes szállásokon, például régi iskola- vagy szállodaépületekben, ipartelepeken éltek. Így körülményeiknél fogva már eleve kirekesztettek és stigmatizáltak.

A roma gyerekekről gyakran megfeledkezik a társadalom. A helyi kezdeményezésektől függ, hogy törődnek-e a roma gyerekek fejlődésével. Pozitív példa, hogy Kölnben az oktatási és más gyermekintézményekben roma származású szociális munkások (mediátorok) alkalmazásával segítik a gyerekek beiskolázását.

Az UNICEF javaslatai

- a roma gyerekeket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi gyereket

- minden roma gyereknek, jogi státuszától függetlenül, iskolába kell járnia, ingyenes óvodákban és előkészítő iskolákban kellene őket felkészíteni az iskolára

- a városoknak és közösségeknek erőfeszítéseket kell tenniük arra, hogy a romák lakásviszonyait javítsák, különösen Dél-Kelet-Európában lenne szükség a gettók és nyomornegyedek fokozatos felszámolására.

- a média, a hatóságok és a politikusok felelősek azért, hogy az előítéleteket leépítsék és harcoljanak a romákkal szembeni széles körben elterjedt rasszizmus ellen 

- tartózkodási engedélyt kellene adni azoknak a romáknak, akik már évek óta problémamentesen élnek Németországban


(Forrás: UNICEF Magyarország)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.