Gének és piacok

Csatát nyertünk, de a háborúnak még nincs vége, és arra továbbra is készülnünk kell - így összegezte Gráf József agrárminiszter azt az uniós bizottsági döntést, amelynek alapján egyelőre fennmarad a genetikailag módosított vetőmagokra szóló forgalmazási tilalom. Maga a csata egy olyan kukoricáról szólt, amelyet génmódosítással ellenállóvá tettek az immár pusztítóbb kukoricabogárral szemben. Ez így önmagában nem hangzik túl riasztóan, de a veszély mégiscsak létezik: a növény ugyanis önmagában megtermelt méreggel védekezik a kártevő ellen, és azt egyelőre sem pró, sem kontra nem sikerült bizonyítani, hogy a GMO-kukorica árthat-e nekünk is.

A biológiai kockázatokat felkent tudósok már kutatják. Ám ez a történet nem csak a biológiáról szól, az engedélyezés és termelés környékén irdatlan pénzek mozognak. Nálunk is. Az emlegetett kukorica tiltása például hirtelen erőteljesen megnöveli "hagyományos termelőink" piaci erejét, mivel a mi tengerink célországai ragaszkodnak a GMO-mentességhez. Az is igaz viszont, hogy az EU bizonyos kényszerek okán mégiscsak engedélyezi néhány módosított növény termesztését, ez alól átmenetileg kaptunk csak felmentést.

Az uniós agrárcsatlakozás egyre kétarcúbbá válik a magyar gazda számára. Egyrészt a korábbinál lényegesen több támogatással számolhat. A minap kezdődött meg az a parlamenti vita, amely a 2013-ig felhasználható, ezermilliárd forintokban számolt szubvenciók szabályozásáról szól. Másrészt viszont ez az összeg pont nem a mi gazdáink számára legegyszerűbb termelésnövelést célozza. Ellenkezőleg. Az új uniós agrárfilozófia lényege, hogy a gazdák egy részének a vidékfejlesztéshez és -fenntartáshoz adnak többet, a termelésben pedig a piac szerepe erősödik, mert nyakunkon a szigorúan üzleti alapon nyomuló konkurencia. És ebben a folyamatban már nagyon is keményen játszik a géntechnológia. Előttem egy kimutatás, amely az ominózus kukoricafajta termesztési mutatóit tartalmazza. Nem részletezem, hány permetezés, egyéb növénykezelési munka hagyható el alkalmazásával. A végeredmény: a termesztési költségek húsz százaléka megtakarítható vele. Jelenleg ezt a vetőmagot az öt tengerentúli nagytermelő ország mindegyikében forgalmazzák. Ez a versenytárs. Ma a közvetlen hazai agrártámogatások a teljes művelési költségek úgy harmadát fedik be - a különbség tehát néhány százalék. Csak pillanatnyilag, mivel az új rendszerben már középtávon csökkenni fog ez az arány, a piac pedig kegyetlen. Mi, fogyasztók igazából ma sem tudjuk már, mit is eszünk. Például, hogy a kalandos úton hozzánk érkezett, decemberben egy raktárban lefoglalt indonéz csirkeszárny eredeti "tulajdonosa" igazából milyen abrakon nevelkedett, netán kapott abból a bizonyos, nálunk betiltott takarmányféléből is. Ne legyen illúziónk, szinte biztosan.

Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy élelmiszereink biztonságosak és kiváló minőségűek. Ez így van, de aki ennek piaci értékében is vakon bízik, azt szomorú sétára invitálom egy bevásárlóközpontba. Mindenki előbb az árat nézi, a származási helyet kevesen. Előbb-utóbb nálunk is legálisan megjelennek majd azok az olcsó áruk, amelyeken - persze nem túl nagy betűkkel - ott lesz: magyar termék, GMO-t tartalmaz. Vajon hány polgártársunkat érdekli majd ez igazán?

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.