Mozart születésének tavalyi 250. évfordulóját a maguk módján a tudósok is megünnepelték. Ausztriában például Mozart és tudomány címmel tartottak konferenciát. Itt hangzott el többek között Vera Brandes előadása. A salzburgi egyetem kutatójának, nyolchetes, napi kétszeri zenehallgatás mellék-, sőt főhatásaként a hipertóniás betegei 80 százalékánál sikerült jelentősen csökkenteni a vérnyomást.

Jelentek már meg tudományos közlemények a zene alvászavart szüntető, depreszsziót csökkentő, sőt szívritmuszavart kivédő hatásáról is. Még fájdalmat is csillapítottak zeneszóval: dr. Valérie Piguet genfi kutató kísérleti alanyai tovább bírták jeges vízben tartani a kezüket, amikor fájdalomtűrő képességüket muzsikával erősítették.

Nem mindegy persze, mit hallgat az ember. Zentner pszichológusprofesszor a Harvardon évek óta nemcsak azt vizsgálja, hogy milyen zene milyen érzelmeket vált ki, de konkrét klasszikus darabokat is tesztelt. A hatás igen sokrétű, és bizony nem egyszerűen megnyugtató volt. Max Bruchs Kol nidréje például szomorúságot, Johann Strauss Polkája örömet, Igor Stravinszkij Sacre de printemps-e (Tavaszi áldozat) egyenesen dühöt váltott ki. Ez utóbbi ősbemutatóján 1913-ban - nem vicc! - a zene hatására még ölre is ment az úri közönség!

Ennek ellenére a zene az egyik legkevesebb mellékhatással járó gyógymód. Recept nélkül kapható.